Megduplázza kecskeméti üzemének gyártóterületét a Mercedes

Megduplázza kecskeméti üzemének gyártóterületét a Mercedes
2023. 04. 13., 15:41

A Mercedes magyarországi üzeme a gyártóterület megduplázásával járó fejlesztés nyomán a konszern egyik legjelentősebb egységévé válik, jövőre megkezdődik az elektromos modellek előállítása, nagy számban jönnek létre új munkahelyek, a helyi infrastruktúra pedig tovább fejlődik – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Kecskeméten.

„Új üzemcsarnokok épülnek, amelyekbe az új karosszéria és új összeszerelő gyártósorok kerülnek majd. Mindezeknek a fejlesztéseknek hála, az új elektromos platformra épülő modellek gyártása a jövő esztendőben meg is kezdődik. Nagy számban jönnek létre új munkahelyek, a kecskeméti infrastruktúra pedig tovább fejlődik” – közölte Szijjártó Péter.

A Magyarországon közel ötezer embert foglalkoztató Mercedes a tavaly bejelentett óriásberuházása nyomán magasabb kategóriájú és technológiai hozzáadott értékű típusok gyártását hozza Magyarországra. Ezek gyártása 2024-ben kezdődik, s a fejlesztéseknek köszönhetően a kecskeméti üzem az egész konszern egyik legjelentősebb gyártóegységévé válik, sok új munkahely jön létre és fejlődik a helyi infrastruktúra is.

A miniszter arról számolt be, hogy a magyar autóipar 2022-ben a valaha volt legjobb évét produkálta, a 150 ezer embernek munkát adó szektor termelési értéke meghaladta a 12 ezer milliárd forintot, az exporthányad pedig 90 százalék körül alakult. A lendület megmaradt, miután az idei év első számai azt mutatják, hogy az ágazat 40 százalékkal növelte a teljesítményét. (MTI)

(Fotó: MTI/Bús Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS