Másfél évet ugrott a banki digitalizáció Magyarországon

2020. 06. 10., 16:45

2018 óta nagyot változott a csatornapreferencia alakulása, a korábban csak fiókot használók kétharmada már használ valamilyen digitális csatornát, egyben nőtt a mobilbankolás szerepe is – derül ki a Deloitte Digital reprezentatív kutatásából.

Az elmúlt két évben a csak fiókot használó banki ügyfelek aránya jelentősen csökkent, nagy részük omnichannel ügyféllé vált, azaz egyformán aktív fiókban és digitális csatornákon is. A csak digitálisan bankolók aránya is jelentősen nőtt, ők azok, akik mobil és netbankot is használnak.

A Deloitte Digital 2020 májusában 1000 fős magyarországi reprezentatív mintán ügyfélkutatást végzett a lakosság járvány utáni fogyasztási preferenciáinak felmérésére. Piackutató segítségével több, mint 2400 válaszadót sikerült elérni, ebből állt össze az 1000 fős tisztított, lakosságra reprezentatív minta. Az elemzés során a Deloitte Digital kérdéseivel 5 iparágat érintett, 25 témakört kutatott, 129 változó elemzését eredményezve.

„Amennyiben egy megbeszélésen az ügyfél szó nem hangzik el 15 percen belül, azaz az ügyfél aspektusa nem kerül be a gondolatokba, akkor ott valami nagyon rossz irányba halad. A filozófiám szerint az ügyfelek véleményét nem lehet elégszer kutatni, ezért is csináltuk meg ezt a felmérést" – mondta Drácz Dániel, a Deloitte Digital Magyarország menedzsere „Az új normalitás – az ügyfelek hangja” című kutatásról.

 A Deloitte Digital két évvel ezelőtti, 2018-as régiós felmérésében a megkérdezettek 55 százaléka még csak bankfiókban bankolt, 25 százalékuk használt több csatornát, és mindössze 20 százalékuk használt elsősorban digitális csatornákat. Ehhez képest 2020-ban Magyarországon már csak 19 százalék volt a bankfióki ügyfelek aránya a 2018-as 55 százalékhoz képest. Az omnichannel ügyfelek aránya 46 százalékra, a digitális ügyfelek aránya pedig 36 százalékra nőtt a korábbi 25 százalékról. A járvány előtthöz képest 6 százalékkal, összesen 20 százalékra nőtt azon hazai ügyfelek aránya, akik banki terméket kizárólag online vesznek igénybe: csak netbankot 12 százalékuk, mobilbankot 4 százalékuk használ – derül ki a kutatásból.

„A legutóbbi negyedévben felgyorsult a digitalizációs folyamat. Az új gazdasági helyzet több trendet is elindított, például a távoli munkavégzést és tanulást, és a digitalizációt is gyorsuló pályára állította. A banki ügyfelek oldalán lebomlottak a digitalizáció korlátai” – mondta Schenk Tamás, a Deloitte Digital Magyarország partnere.

Az utóbbi három hónapban minden harmadik válaszadónak csökkent a jövedelme, a megkérdezettek 11 százaléka vesztette el munkáját az elmúlt hónapokban. Megfigyelhető, hogy a közepes jövedelmű ügyfelek tudták leginkább visszafogni a költéseiket. A jelenlegi gazdasági helyzet öngondoskodásra sarkallta az ügyfeleket, minden ötödik ügyfél tervezi növelni a megtakarításait, hogy válságállóbb legyen a pénzügyi helyzete.

A válaszadók 45 százalékának a jövedelme jobban csökkent, mint a kiadásai, 32 százaléknak nem változott a korábbi helyzete. Az életbiztosítások, magánegészségügyi biztosítások, egészségpénztár tekintetében nem volt áttörés.

A kutatásban a banki tranzakciók széles körének vizsgálata alapján kiderült: a járvány során a digitális komfortérzet az ügyfelek 24 százalékánál nőtt, 26 százalékánál pedig jelentősen nőtt. Az utóbbi három hónapban arányaiban a legjobban a biztosítási termékekkel, az ételrendeléssel és a háztartási cikkek online vásárlásával barátkoztak meg az emberek. A közművekkel kapcsolatos napi ügyintézés, az elektronikai cikkek vásárlása vagy a banki termékek igénybevétele továbbra is népszerű maradt online. Azok, akik korábban ritkábban, vagy soha nem vásároltak online, az elmúlt időszakban a számlabefizetéseket, az egészségügyi és ruházati termékek vásárlását próbálták ki először online.

„Ez akkora ugrásnak számít a digitalizáció tekintetében, mint ami „békeidőkben" másfél év alatt megy végbe” – tette hozzá Drácz Dániel.

A Deloitte Digital Magyarország felmérése teljes terjedelmében itt olvasható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS