Kényszerből sietünk a digitális jövőbe

2020. 03. 19., 14:30

Miközben az új típusú koronavírus világjárvánnyá nőtte ki magát, a lakosság és lassan a gazdasági szereplők is belátták, hogy a következő hetek-hónapok drasztikusan megváltoztatják a hétköznapokat és az üzleti kilátásokat. A kényszerhelyzet újabb és újabb digitális eszközök bevonását követeli meg a cégektől. Ebben nyújt segítséget a magyar Stylers Group informatikai cégcsoport, mely március 26-án ingyenes webinarral és szoftveres megoldásaival mutatja az irányt a digitális jövőbe.

A járványhelyzetben a minél hatékonyabb digitális eszközök és megoldások csatasorba állítása elemi érdeke minden vállalatnak, közvetetten pedig az államok és a munkavállaló lakosság számára is kulcsfontosságú.

A távmunkát segítő vagy egyéb digitális megoldások bevezetése nemcsak a vírus terjedését, de a gazdasági károkat is mérsékelhetik, ezért érdemes most minden cégnek előremenekülni és megtalálni a válaszokat a válságszituációban jelentkező kihívásokra. Mivel a lassú felzárkózás lehetősége a járvánnyal elúszott, számos magyar és nemzetközi techcég tette ingyenesen elérhetővé platformjait és alkalmazásait, valamint a digitális átállással kapcsolatos ajánlásait – köztük a Stylers Group is.

Barátkozzunk meg velük: remote work, hiperautomatizáció, 5G

Felmérések szerint az amerikai vállatok 70 százaléka már rendelkezik a digitális transzformációra vonatkozó stratégiával vagy éppen annak kialakításán dolgozik, miközben előrejelzések szerint 2030-ra a teljes globális GDP mintegy 13 ezer milliárd dollárral nőhet a digitalizáció és automatizáció hatásának köszönhetően. A képlet világos: a járvány okozta visszaesés is hatékonyabban kezelhető, ha a digitális kihívásokra lehetőségként tekintenek a hazai cégek, és mihamarabb megpróbálják adaptálni az új technológiákat a mindennapi működésükbe.

„A napokban számos világcég döntött már a távmunka részleges vagy teljes körű bevezetése mellett, a magyar vállalkozások azonban lépéskényszerbe kerültek: eddig a munkavállalók mindössze 4 százaléka dolgozhatott csupán otthonról, ami még az uniós átlagot (19%) is messze alulmúlja. Ezen a területen tehát azonnal lépnie kell a hazai cégeknek, megismerni és széles körben alkalmazni a különböző otthoni munkavégzést segítő eszközöket. Elképesztő mértékben törnek ugyanakkor előre a mesterséges intelligenciát (AI) és a gépi tanulást (MLalkalmazó „hiperautomatizációs" megoldások is. Gondoljunk csak a chatbotokra, automatizált email marketingre, vagy az RPA, magyarul robotizált folyamatautomatizációs megoldásokra, melyek mind óriási lehetőséget jelentenek a cégek kezében, hogy növeljék hatékonyságukat, ügyfeleik elégedettségét vagy éppen munkavállalóik motivációját"magyarázza Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.

Biztosan velünk maradnak az okostelefonok is, melyek nemcsak a magánéletben, de a munkánkban is nélkülözhetetlen társaink – és elsősorban már nem a telefonos kapcsolattartás miatt. Új korszakot nyit ugyanis az 5G hálózatok elterjedése, mely olyan munkafolyamatok elvégzését is lehetővé teszi a mobilunkon, melyekre korábban nem is gondoltunk volna megfelelő sávszélesség és számítási kapacitás hiányában.

Ingyenes webinarral segít a Stylers

„Nagyot tévednek azok, akik a digitális forradalomban csupán a robotok és a mesterséges intelligencia uralmát látják. Minden újonnan megjelenő eszközhöz értő felhasználók kellenek, így a cégeknek nagy felelősségük van abban, hogy a folyamatos tanulást támogató vállalati kultúrát alakítsanak ki, és felkészítsék a dolgozókat a munkájukat érintő változásokra. A Braining Hub-bal együttműködve olyan webináriumot szervezünk, ahol az aktuálissá vált szükséghelyzet kapcsán kerekasztal partnereink segítségével osztjuk meg a tapasztalatainkat és javaslatainkat a remote munkavégzésről, annak lehetőségeiről és kihívásairól” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS