A digitális fejlettség vált a magyar vállalkozások versenyképességének legfontosabb mozgatórugójává a pandémia alatt. A helytől független munkavégzés és munkakultúra kialakítása tartósan a cégvezetők prioritási listájának elejére került, és egyre többen kezdték el stratégiai szinten kezelni a felhőalapú megoldásokat. „Azok a cégek, amelyek képesek teljesen kihasználni a felhőtechnológia előnyeit, gyorsan és tartósan növekedhetnek, és idővel a versenytársaknak is muszáj lesz őket követni, ha nem akarnak végérvényesen lemaradni” – mondta Juhász Viktor, a felhőmegoldásokat szállító iSolutions Kft. ügyvezetője.
Az első komoly tünet: a munkatársak már nem érzik jól magukat a régi rendszerben
A digitális átalakulás a pandémia előtti időszakban általában azokat a kis- és középvállalkozásokat érintette leginkább, akik tevékenységükből adódóan rá voltak kényszerítve a folyamatos innovációra, vagy nagyon tudatosan építették üzleti környezetüket. A vírushelyzet azonban berobbanta ezt a piacot, és azoknak a vezetőknek is hozzá kellett szokniuk a helytől független munkavégzéshez, akik eddig elsősorban a hagyományos munkaszervezésben hittek.
A járványhelyzet lecsengésével egyre többen térnek vissza az irodába, de az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a kollégák zöme már egyáltalán nem, vagy csak részben akar ugyanabban a környezetben dolgozni, mint tette azt korábban.
„A cégvezetők visszajelzése alapján különösen a tapasztaltabb kollégák esetében érzik azt, hogy a pandémia alatt bevált home office rendszeréről nem akarnak teljesen lemondani, és újra beülni sokkal nagyobb kötöttségekkel járó irodai környezetbe” – mondta Juhász Viktor, az iSolutions Kft. ügyvezetője.
A munkaerő megtartása mellett a toborzási folyamatokra is kedvező hatással van a digitális érettségi szint. A cégek munkaerőért folytatott harcában is fontos szempont lett az, hogy mennyire vannak jól felépítve az informatikai háttérfolyamatok. Ebbe beletartozik az, hogy a munkavállaló mennyire hatékonyan tud távolról dolgozni, de ami igazán számít, az a hardverek és a digitális eszközrendszer (pl. dokumentumkezelés, meetingek, kapcsolattartás) szervezettségi szintje.
„Két azonos feltételeket kínáló cég közül a jelölt azt fogja választani, ahol a digitális háttér jobban fel van építve. Egy érett munkavállalónál már az a legfontosabb szempont, hogy jól osszák be az idejét és hatékonyan gazdálkodjanak az erőforrásaival. A digitális fejlesztések ezt kiválóan támogatják, így az ebbe fektető cégek a tehetségért és szakértelemért folyó versenyben nagy előnyre tesznek szert” – tette hozzá Juhász Viktor.
Az alapokkal már mindenki tisztában van, de a java még csak most jön
A digitális átalakítások során a legtöbb cégvezető ott követi el a hibát, hogy megelégszenek az alapmegoldásokkal, és nem kezelik stratégiai szinten ezt a folyamatot. A webes konferenciahívások és meetingszervezések beépültek a cégek mindennapjaiba, sokan a digitális dokumentumtárat is kialakították, és a korábban tiltott vagy nem szeretett chat is sokkal elfogadottabbá vált, és előszeretettel használják a rövid egyeztetésekhez.
Egy fejlettségi szinttel feljebb lépve az ún. kollaborációs megoldások (pl. közös dokumentumszerkesztés) is egyre több helyen érvényesülnek. Emellett a 20 fő feletti vállalkozások közül sokan kezdenek áttérni a vállalatirányítási rendszer felhőalapú szervezésére is – az iSolutions által felügyelt ilyen méretű cégeknél ez az arány már eléri a 80 százalékot.
A szükséges alapok tehát már a magyar kkv-k többségénél is kialakultak, de az igazi versenyelőnyt akkor lehet megszerezni, ha a működés szinte minden részét digitális alapon szervezik meg a cégek. Ide tartozik a feladatkiosztás- és ellenőrzés, az erőforrástervezés, a munkaidő kontrollja, a hatékonyság mérése és az elvégzett munka minőségbiztosítása is. A helytől független munkavégzés legnagyobb kihívása ugyanis az, hogy csökkenteni kell a bizonytalanságot a beosztottban és a vezetőben is.
„A vezetőkben teljesen jogosan merül fel az igény arra, hogy átláthatóan tudják kezelni a munkaerő idejét. Egy ilyen rendszer egyben a munkavállaló érdekét is szolgálja: a kapacitások szervezése, az ösztönzések és elismerések beállítása mind olyan terület, amire a folyamatok a klasszikus munkakörnyezetben már kialakultak. Most ugyanezt kell átültetni digitális formába: a különbség, hogy ennek a kialakítására nincs több évnyi idő, hiszen a terület folyamatosan fejlődik, és a versenytársak is fejlesztenek” – mondta Juhász Viktor.
Amikor a sportkocsit csak kettes fokozatban járatják
Habár az átállásra való hajlandóság a vezetők részéről is pozitív irányba változott, a megvalósítás során rengeteg félmegoldással találkoznak a szakértők. Rendszeresen előfordul az, hogy a cégen belüli munkavállaló feladata a vállalkozás felhőbe költöztetése, és egy bizonyos szintig el is jutnak ebben a folyamatban, de az átgondoltság és a tapasztalat hiánya miatt nem működik jól a rendszer. Az iSolutions saját mérései alapján a magyar kkv-k mintegy egyharmadánál előforduló probléma az is, hogy a vállalkozás komoly összeget áldoz havidíjas digitális alkalmazásokra, de mindössze csak egy vagy két funkciót használ ki belőle, a rendelkezésre álló többtucatnyi helyett.
„Olyan ez, mint amikor egy sportkocsit csak kettes fokozatban járatnának ahelyett, hogy annak minden előnyét, kapacitását kihasználnák. A mi feladatunk az, hogy ebben segítsük a cégeket és edukáljuk őket a digitális átalakulásban, és a hosszútávú versenyképességük megőrzésében” – mondta Juhász Viktor.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.