„Innovációra magyar!” – A támogató ökoszisztéma az innováció motorja

2024. 05. 10., 18:40

„Innovációra Magyar!” címmel idén harmadik alkalommal rendezte meg a Joint Venture Szövetség (JVSZ) interaktív konferenciáját, amelyen nagyvállalatok első számú vezetői, kormányzati szakpolitikai szakértők és startup vállalkozások alapítói mutatták be az aktuális hazai és nemzetközi trendeket, magyar sikereket és a támogatott programokat az innováció területén.

A JVSZ „Innovációra Magyar!” című konferenciáján a közel 120 résztvevő részére a 17 szakértő 12 előadásán és 3 páros előadásán keresztül hozta közelebb az érdeklődőkhöz az innováció rendkívül szerteágazó témáit, kihívásait és sikertörténeteit. A kis- közép- és nagyvállalati innovációs ökoszisztéma lehetőségeinek bemutatása mellett a témák között szerepeltek a mesterséges intelligencia alapú, valamint a munkaerőpiaci innovációk is.

Dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára nyitóbeszédében részletesen beszélt az elérhető pályázatokról, valamint a Minisztérium innovációs célkitűzéseiről. Ennek fókuszában a versenyképességi fordulat áll, amelynek elérésében kiemelt szerepe van a hazai innovációs ökoszisztéma megerősödésének. A Neumann János Program fő célja, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön. A napokban nyílik meg az ötvenmilliárd forintos új Fókuszterületi pályázat, amely kifejezetten az egyetemek és a vállalatok kapcsolatait igyekszik erősíteni a digitalizáció, egészségügy és a zöldátállás területein.

Dr. Tálos Péter, a Foxconn csoport alelnöke és Gallai Máté, a Kuube Magyarország alapítója és tulajdonosa egy hazai startup és nagyvállalat közötti sikeres együttműködés részleteit és lehetőségeit mutatták be. Mint elmondták egy innovatív terméket fejlesztő startup-nak sok olyan nehézséggel kell megküzdenie, amely egy nagyvállalat tapasztalatával és lehetőségeivel kiküszöbölhető. „Egy ilyen együttműködés a magyar ipar szempontjából kitörési lehetőség, amely hosszú távon teljesen új szintre emelheti a hazai ipar szerepét és nemzetközi láthatóságát” - fogalmazott Dr. Tálos Péter.

Földi-Tamás Ildikó, a Generali Biztosító, kommunikációs vezetője és a Generali EnterPRIZE program vezetője ismertette, hogy a fenntarthatósági tervek megvalósításának elősegítése érdekében hívta életre a Generali Csoport az EnterPRIZE névre keresztelt, nemzetközi vállalkozásfejlesztő és szemléletformáló programját. Céljuk, hogy megadják a szükséges szakmai támogatást hazánkban – és nemzetközi szinten is –, hiszen Európa szerte egyre több vállalkozás tesz lépéseket a fenntarthatósági ambíciók megvalósítására. A kategóriák nyertesei egyenként bruttó 7 millió forintos támogatásban részesülnek, ezzel támogatva a benyújtott programjuk megvalósítását.

Korunk egyik legizgalmasabb és legtöbb potenciált rejtő területe a mesterséges intelligencia alapú innovációk több aspektusból is bemutatásra kerültek. Besztró Szabolcs, a Billingo Technologies operatív és stratégiai igazgatójaegy friss kutatásuk alapján elmondta, hogy a hazai vállalkozások többsége szerint a mesterséges intelligencia időt és költséget spórolhat, és a válaszadók leginkább információkeresésre és fordításra használják az AI-ban rejlő potenciált. A Billingo saját gyakorlati példáján keresztül mutatta be, hogy a mesterséges intelligencia alapú innovációk akár piacbővítésre, valódi ügyfél problémák megoldására is alkalmazható.

Dr. Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója záróbeszédében kiemelte: az innováció támogatása a JVSZ céljainak és tevékenységének egyik fókuszpontja. A Szövetség további célkitűzése a magyar vállalatok versenyképességének növelése, a tudás megosztása a nagy-, közép- és kis vállalatok között, a vállalatok zöld és fenntartható működésre történő átalakításának támogatása és az etikus üzleti kultúra támogatása.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS