Hamarosan gyorsabban és olcsóbban utalhatunk pénzt külföldre

2021. 05. 21., 17:30

Nem ritka jelenség, viszont meglehetősen költséges tud lenni, ha valaki külföldön élő hozzátartozójának bankon keresztül szeretne pénzt küldeni, vagy éppen valaki külföldről végezne banki átutalást. A határokon átívelő átutalások azonban az e-kereskedelem felfutása, a bankolási szokások megváltozása miatt egyre gyakoribbak, ami lépéskényszerbe hozta a bankokat. A pénzintézetek az e területen már tapasztalatot szerzett fintech cégekkel együttműködve 2025-ig megoldanák a problémát.

Lassú, drága, átláthatatlan, nehezen hozzáférhető

2017-ben a határon átnyúló fizetések értéke meghaladta a 170 billió amerikai dollárt. A szakértők a következő 10 évre további 100 billió dolláros bővülést prognosztizálnak. Az utalások 80 százaléka egyébként 3 pénznemben, USA dollárban, euróban és brit fontban teljesül. Csakhogy ma még a nemzetközi átutalások lassabbak, drágábbak, kevésbé átláthatók és nehezebben hozzáférhetők az ügyfelek számára.

„A legtöbb problémát a hosszú tranzakciós kapcsolatok, az eltérő időzónák, az összehangolatlan rendszer nyitvatartási idők, a többszörös megfelelőségi (compliance) ellenőrzések és a rossz adatminőség okozza. Mindezek miatt az ilyen utalások 60 százalékánál be kell avatkoznia egy ügyintézőnek, hogy végbe menjen a tranzakció. Emiatt a határokon átnyúló banki átutalásoknak csak alig több mint a fele teljesül 24 órán belül. Ezen felül becslések szerint a hazautalások értékének a 20 százaléka a költségekre megy el” – hívja fel a figyelmet Jalsovszky Géza, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Hatékonysági kényszer

A COVID-19 járvány miatt a határokon átnyúló pénzügyi műveletek (különösen a kártya-alapú tranzakciók) volumene jelentősen visszaesett. Ennek ellensúlyozásaként az eddig is növekedési pályán lévő e-kereskedelem a járvány hatására még jobban növekedésnek indult. Megváltoztak a bankolási szokások is, az elektronikus fizetési csatornák jelentős mértékben nőttek, a bankok mobilos applikációját sokkal többen töltötték le és az azokon keresztül történő utalások is jelentős mértékben megnőttek.

„Mindezek a változások, illetve az egyre több globálisan élő és dolgozó ügyfél miatt égető szükség van arra, hogy a határokon átívelő utalások hatékonyabbak legyenek. A pénzügyi szervezetek folyamatos erőfeszítéseket tesznek, hogy az ilyen utalásokat gyorsabbá, olcsóbbá és átláthatóbbá tegyék, miközben a gazdasági növekedést és a nemzetközi pénzügyi integrációt támogassák. Nem véletlen, hogy a G20 tagállamok is kiemelt prioritásként kezelik a témát” – mondta Farkas Tamás, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

Mi segíthetne?

Nemzetközi banki iparági szakértők korábban öt fontos területet jelöltek meg, ami mentén kell változtatni, hogy tényleges előrelépés legyen:

• Kötelezettségvállalás a magán- és állami szektor résztvevőitől, a vízió és célok pontos kijelölésével

• Nagyobb globális koordináció a szabályozás és a felügyelet felett

• Központi és nemzeti bankok infrastrukturális fejlesztései, modernizációja

• Adatharmonizáció (ISO 20022 szabvány bevezetése és API-k használata)

• Jegybanki digitális valuták bevezetésének vizsgálata

A szakértők egybehangzó véleménye szerint kulcsfontosságú az ISO 20022 szabvány 2025-ös bevezetése annak érdekében, hogy a bankok között közlekedő tranzakciós üzenetek egységesek legyenek. Az ISO 20022 a pénzügyi ágazat által elfogadott módszertan, amelynek célja, hogy egységes üzenetrendszereket teremtsen az iparágban. Nem távlati célról van szó, hiszen a Mastercard több országban is üzemeltet belföldi azonnali fizetési rendszereket, amelyek már ezen a szabványon alapulnak, ezt kellene nemzetközi szintre is felemelni. A központi bankok szerepe szintén rendkívül fontos. Mivel a központi bank felügyeli és működteti a fizetési rendszereket és szabályozói szerepe is van, így élen kell járnia az innovációban is.

Fintech válasz már van a problémára

A határokon átívelő utalásokra, fizetésekre specializálódva sok új „játékos” (fintech cégek) jelent meg a pályán. Létjogosultságuk ma már nem vitatható, hiszen egy fontos problémára adnak választ. Emiatt a meglévő ökoszisztémát kell úgy alakítani, hogy jogi és technológiai szempontból ők is teljesen beilleszkedjenek.

„Gyakori jelenség ma már, hogy a pénzintézetek társulnak a fintech cégekkel és azok technológiáját felhasználva, folyamataikba beépítve fejlesztik a termékeiket és szolgáltatásaikat. A határokon átnyúló fizetések területén is lehet építeni a tapasztalataikra” – hangsúlyozza Jalsovszky Géza.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS