Győrben adták át Európa legnagyobb, tetőn kialakított napelemparkját

2020. 10. 07., 18:15

Az Audi Hungaria és az E.ON Hungária Csoport közös projektjének keretében az Audi Hungaria két logisztikai központjának összesen 160 000 négyzetméteres tetőfelületén alakították ki Európa legnagyobb, tetőre épített napelemparkját. A 12 megawatt csúcsteljesítményű napelemparkot a mai napon helyezte szimbolikusan üzembe Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Peter Kössler, az AUDI AG termelésért és logisztikáért felelős igazgatótanácsi tagja, Dr. Karsten Wildberger, az E.ON SE operatív igazgatója, Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke, Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója és Prof. Dr. Dézsi Csaba, Győr Megyei Jogú Város polgármestere.

Európa legnagyobb, tetőn kialakított napelemparkja épült meg Győrben. A kontinensen is páratlan, világszínvonalú beruházás az AUDI HUNGARIA Zrt. és az E.ON Hungária Csoport együttműködésében valósult meg.

A 12 megawatt csúcsteljesítményű napelemparkot az Audi Hungaria logisztikai központjának 160 000 négyzetméteres tetőfelületén alakították ki. A több mint 36 ezer napelemből álló erőmű évente több mint 9,5 GWh energiát termel. Ez az energiamennyiség 3 800 háztartás éves energiaszükségletének felel meg. A megújuló forrásból megtermelt zöld áramnak köszönhetően mintegy 4 900 tonnával kevesebb szén-dioxid jut a levegőbe. 

„Az Audi Hungaria számára a fenntarthatóság stratégiai célkitűzés. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy termékeink egyre környezetkímélőbbek legyenek, valamint hogy a tevékenységünk ökológiai lábnyomát folyamatosan csökkentsük. Büszkén jelenthetem be, hogy az Audi Hungaria az idei évtől eltérte „MissionZero” célkitűzését, és az AUDI AG gyártótelephelyei közül másodikként karbonsemlegesen működik, amelyhez a most átadott napelempark is nagy mértékben hozzájárult. A jövőben is azon fogunk dolgozni, hogy környezetbarát megoldásainkkal megóvjuk a környezetet a jövő generáció számára“ – mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke.

„Az E.ON Hungária és az Audi Hungaria 25 éves együttműködésének újabb fontos fejezete ez a beruházás. Büszkék lehetünk, hogy közösen létrehoztuk Európa legnagyobb, tetőn felépített napelemparkját. Hiszünk benne, hogy ennek nem csupán gazdasági értéke van, hanem jelentős üzenetet is hordoz, miszerint az Audi Hungaria és az E.ON Hungária Csoport, azaz a magyar gazdaság két meghatározó szereplője, kész tenni a fenntartható Magyarországért. Ez hosszú távú célunk is, ezért kötelezte el magát mindkét vállalat egy tisztább, zöldebb, karbonsemleges működés megteremtése mellett. Bízunk benne, hogy a mostani együttműködésünk mások számára is inspirációt jelent, hogy közösen, partnerségben többre vagyunk képesek. Olyan beruházást valósítottunk meg, amelyre nem csak mi, hanem az egész ország büszke lehet” – mondta Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója.

Az Audi Hungaria számára alapvetés a fenntartható működés megvalósítása. Ennek szellemében jelentős eredményeket ért el az energiafelhasználás, a szén-dioxid-kibocsátás, a vízfelhasználás és a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének mérséklése terén. A vállalat energiaellátásának 75 százalékát már most megújuló, geotermikus energiából fedezi, valamint a vállalatnál keletkezett hulladék több mint 99 százalékát hasznosítják.

Az E.ON Hungária Csoport mintegy 55 ezer munkaórát fektetett a naperőmű megépítésébe, és a következő 25 évben is felelős lesz az üzemeltetéséért. Az energiacég Magyarország klíma- és energiastratégiájával összhangban elkötelezett a fenntartható és gazdaságos napenergia felhasználásának széles körű elterjesztése mellett.  A teljes nemzetközi E.ON vállalatcsoport célja, hogy 2030-ra a jelenlegi felére csökkentse a karbonkibocsátását, 2050-re pedig teljesen karbonsemlegesen működjön.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS