Forradalmi változásokat hoz a digitalizáció az élelmiszeriparban és italgyártásban is

2023. 07. 19., 11:13

Az élelmiszeripari és italgyártó cégek háromnegyedénél hozott komoly fejlődést a termelésben a digitalizáció, felüknél pedig még további javulásra számítanak -- olvasható a Schneider Electric tanulmányában. A növekvő népesség kiszolgálása mellett a klímavédelmi szempontok miatt is fontosak ezek a fejlesztések ezekben az ágazatokban.

Több komoly problémával küzdenek globális szinten az élelmiszer- és italgyártók jelenleg, így például a globális ellátási lánc zavarai, a geopolitikai konfliktusok, a növekvő infláció és emelkedő kamatlábak, a folyamatosan változó fogyasztói szokások és a piaci verseny fokozódása. Ráadásul egyre nagyobb népességet kell ellátni, miközben fokozott figyelmet kell fordítani a klímavédelmi szempontokra is. Ebben a helyzetben a digitalizáció jelentős és hosszú távú segítséget nyújthat az ágazat szereplői számára.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat tanulmánya szerint a digitális átalakulás az élelmiszer- és italszektorban sokféleképpen történhet. Az együttműködő felhőalapú platformok használata, a dolgok ipari internetének (IIoT) kialakítása, valamint mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a folyamatok finomítása és a fogyasztók jobb megértése érdekében egyaránt hatékony eszköz lehet. A digitális technológia integrálása lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy összegyűjtsék és elemezzék az adatokat a fenntarthatóság támogatása érdekében olyan területeken is, ahonnan korábban nem álltak rendelkezésre részletes, valós idejű információk.

A fogyasztási cikkek esetében a fejlett digitális technológiákkal rendelkező vállalkozások már eredményesen csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását, a hulladékképződést, a víz- és energiafogyasztást pedig akár felével is visszafoghatták Clarisse Magnin-Mallez, a McKinsey & Company ügyvezető partnere szerint. Hasonló stratégiát követve, a megfelelő szaktudásra építve az élelmiszer- és italgyártók szintén javíthatják eredményeiket.

Az IDC tavaly nyári felmérése során az élelmiszeriparban és italgyártásban tevékenykedő vállalkozások döntéshozóinak több mint háromnegyede számolt be arról, hogy a digitális fejlesztések számottevő előrelépést hoztak a főbb mutatószámok elérésében. A megkérdezettek több mint fele pedig azzal számol, hogy a jövőben még további előnyeit fogják majd élvezni a digitalizációnak. Annak kapcsán, hogy mely technológiák hozzák majd a legnagyobb változást az említett ágazatok számára, a mesterséges intelligenciát emelték ki legtöbben, a válaszadók 39 százaléka jelölte meg, míg 2021-ben még csak 25 százalékuk. A felhőalapú hálózatokat/ökoszisztémákat 36 százalék emelte ki, a felhőalkalmazásokat 35 százalék.

Az IDC kutatásából az is kiderült, hogy az élelmiszeripar és az italgyártás szereplőinek közel 40 százaléka a következő években prioritásként kezeli a klímaváltozás elleni küzdelmet. 

„Az élelmiszeripar és italgyártás digitalizációjában rejlő lehetőségeket bemutató tanulmányunkban is hangsúlyoztuk, hogy mekkora szerepet játszik az adatgyűjtés és a legfejlettebb technológiákkal – köztük mesterséges intelligenciával – támogatott döntéshozatal a termelési és az energiahatékonyság növelésében. Saját tapasztalatainkat is felhasználva tudunk segíteni azoknak a termelőcégeknek, amelyek a digitalizáció útjára lépnek. Az észak-franciaországi Le Vaudreuil-ben lévő okosgyárunkban például 50 százalékkal tudtuk csökkenteni az energiafelhasználást és a szén-dioxid-kibocsátást, a termelés során keletkező hulladékok mennyiségét 17 százalékkal, a vízfelhasználást pedig 64 százalékkal mérsékeltük. Az eredményeinkhez nagy mértékben hozzájárultak a vezeték nélküli IoT-érzékelők, felhőalapú digitális analitikai platformok és a mesterséges intelligencia által felügyelt vízhasznosító rendszer. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ma már megfelelő eszközök állnak rendelkezésünkre a hatékonyabb és fenntarthatóbb termelés elérésehez” – mutatott rá Hadobás Tibor, a Schneider Electric ipari automatizációs területért felelős értékesítési igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-07-13 13:15:00
A NAV 2023-as évkönyve részletes áttekintést ad az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatáról, amelyből a jövőre vonatkozóan is értékes tanulságok szűrhetők le. A legfontosabb tudnivalókat a Deloitte szakértői foglalták össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 07. 03., 08:25
epizód: 2024 / 13   |   hossz: 20:51
Az OFA Nonprofit Kft. „Az év felelős foglalkoztatója” pályázat keretében évről évre összegyűjti és díjazza azokat a hazai munkáltatókat, akik kiemelkedő tevékenységet folytatnak a foglalkoztatás területén. A cég közzé is teszi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárulnak a terület fejlődéséhez. A díjakat, amelyekre 2024-ben július 19-ig lehet pályázni, öt kategóriában osztják ki: kisvállalkozások, középvállalkozások, nagyvállalatok I-II., illetve egyéb gazdálkodó szervezetek. Kiosztanak különdíjakat is, amelyek különösen érdekesek, hiszen gyakran olyan innovatív ötleteket takarnak, amelyeket nem feltétlenül a pénz motivált – mondta el Endrész Alexandra programvezető.
2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS