Forradalmi szoftver segíti a jövő közúti fuvarozását

2022. 01. 11., 10:02

Befejeződött a Nexogen Kft., a Waberer’s International Nyrt. és a győri Széchenyi István Egyetem közös projektje, az „Externlogisztika üzleti folyamatainak fenntarthatóságot figyelembe vevő holisztikus optimalizálása” című fejlesztés. A projekt célja egy olyan döntéselőkészítő szoftver megalkotása volt, melynek segítségével a közúti fuvarozás folyamatai költség- és energiatakarékosabbá válhatnak. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg, 1,058 milliárd forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatás segítségével.

A fejlesztés legfontosabb célkitűzése a hatékonyság növelése, azaz az üresfutás és a várakozási idő minimalizálása volt. A korábbi fuvartervezési folyamatok lassúnak bizonyultak, emberi erővel nem lehetett az összes variációt áttekinteni.

A forradalmi szoftver ugyanakkor képes megtalálni az optimumot, figyelembe véve nemcsak a megrendeléseket, hanem a teljes flotta állapotát, valamint a sofőrök pihenőidejét is úgy, hogy a teljes tervezési idő összesen két-három perc. A Waberer’s járművei közel 500 millió kilométert tettek meg 2017-ben, így akár néhány százalékos változás is eurómilliókban, illetve szén-dioxid-tonnákban mérhető megtakarítást okoz.

A projekt előzménye a Nexogen által megalkotott WIRE tervezőalgoritmus, amelynek éles teszteléséhez a környezetet a Waberer’s biztosította. Az együttműködés sikerét jelzi, hogy a 25. MENTA konferencián az Év informatikai projektjének adományozott Gyurós-díjat a két cég közös projektje nyerte.

A projekt Győrben, a Széchenyi István Egyetemen valósult meg. A tagok közötti munkamegosztás követte legfőbb tevékenységüket; a Nexogen Kft. informatikai fejlesztő cég, így fejlesztői, főleg algoritmizációs és implementációs munkákat végeztek, a Waberer’s fuvarozói szakmai tapasztalatával ellenőrizte az elért eredményeket, a Széchenyi István Egyetem pedig tudományos oldalról, kutatással és verifikációs munkával támogatta a fejlesztést.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg, a GINOP-2.2.1 felhívásban, azonosítószáma: GINOP-2.2.1-15-2017-00078.

(Fotó: Májer Csaba József)

A projektről bővebb információt a https://www.nexogen.com/download oldalon olvashatnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS