Egyre nagyobb teljesítményű napelemes rendszereket telepítenek a magyar háztartások

2021. 02. 12., 10:45

Egyre nagyobb teljesítményű napelemes rendszereket építenek be a magyar háztartások, az elmúlt években duplájára nőtt a telepített rendszerek mérete – derül ki a Huawei Technologies Hungary napelemes üzletágának adataiból.

A vállalat jelezte: a háztartások korábban elsősorban a villanyfogyasztást fedezték napelemmel, most viszont már tudatosan sokkal nagyobb energiaigényre terveznek, a fűtést, klímát, vagy az autó töltését is megújuló energiával szeretnék megoldani.

A legtöbb háztartásban a jelenlegi igények szerint egy 4-5 kilowattos (kW) rendszer is elég lenne az áramfogyasztás kiváltására, ugyanakkor tavaly már az ennél jóval nagyobb teljesítményű, 6, 8, illetve 10 kW-os inverterek voltak a legkeresettebbek. A fogyasztók a nagyobb teljesítményű, tudású, és a későbbiekben bővíthető napelemes rendszereket keresik.

Az említett példák szerint egy 6 kW teljesítményű napelemes rendszer egy átlagos, ötfős háztartás áramfogyasztásának nagyjából 23 ezer forintos költségét fedezi egy 100-120 négyzetméteres ingatlannal számolva. A 8 kW-os a villanyszámla kiváltását és a fűtésköltség csökkentését jelentheti, míg egy 10 kW teljesítményű inverterrel szerelt rendszerrel a háztartás teljes áramfogyasztásának és elektromos fűtésének kiváltása megoldható.

Az elektromos autóval rendelkező vásárlók jellemzően a 12 kW-os invertereket keresik, itt már nagy valószínűséggel a fűtést klímával, hőszivattyúval váltják ki. A legnagyobb, 20 kW teljesítményű lakossági inverter beépítésére is volt már példa, ez már egyértelműen azt feltételezi, hogy az ingatlanban minden villanyról működik, a fűtés, a hűtés, a vízmelegítés, emellett elektromos autókat is töltenek, illetve a ház mérete minimum 200 négyzetméter - közölte a Huawei Technologies Hungary.

A vállalat szerint a következő időszak napelemes trendjét az energiatárolóval is rendelkező hibrid rendszerek jelentik majd. Ez a megoldás a napközben megtermelt, de fel nem használt energiát nem a hálózatba táplálja vissza, hanem egy külső akkumulátorba, így az akár éjszaka is rendelkezésre áll.

Ez főként annak lesz előnyös, aki 2024 után bruttó elszámolásra áll át, és a napelemek által megtermelt energiatöbbletet nem éri majd meg neki „eladni” az áramszolgáltatónak. Minden olyan fogyasztó ebbe az elszámolási rendszerbe kerül majd, aki az új otthonfelújítási támogatást választja és 2021. július 1-je után köt az áramszolgáltatóval hálózathasználati szerződést - hívták fel a figyelmet. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS