Capgemini a fogyasztók 37 százaléka tervezi, hogy a következő egy évben okos eszközt vásárol

2024. 02. 08., 13:10

Az okoseszközök a fogyasztók életének szerves részévé váltak. Ráadásul egyre fokozódik az igény a lakossági okoseszközök iránt: a fogyasztók 67 százaléka tartja szükségesnek ezeket a termékeket, 41 százalékuk pedig azt állítja, hogy ezek a termékek segítenek időt megtakarítani és gördülékenyebbé tenni a mindennapokat – derül a Capgemini Kutatóintézet legfrissebb kutatásából.

A szórakoztató eszközök és az okosjárművek a legnépszerűbb okostermékek

Mivel ötből négy fogyasztó rendelkezik okos szórakoztató rendszerrel, beleértve az okostévéket és a játékrendszereket, az okos szórakoztató eszközök a legnépszerűbb okostermékek világszerte. Az okoshangszórók a Z (61 százalék) és a milleniumi (64 százalék) generáció által leginkább kedvelt okoseszközök (52 százalék) közé tartoznak.

Az okosjárművek népszerűsége szintén erősödött: a fogyasztók 60 százaléka rendelkezik már ilyen járművel. A tulajdonlási arányok azonban országonként igen eltérőek, az Egyesült Államokban a legmagasabb (77 százalék), Kanadában pedig a legalacsonyabb (38 százalék) ez az arány.

Ezek az okosfunkciók a legnépszerűbbek

A hangalapú asszisztensek egyre szélesebb körben elterjedtek: a fogyasztók 85 százaléka használ valamilyen hangalapú asszisztenst otthon, a mobilján vagy az autójában. Elsődlegesen böngészésre vagy termékek és szolgáltatások keresésére (71 százalék). Ezzel párhuzamosan a fogyasztók nagy többsége szeretné csökkenteni a képernyő előtt töltött időt (71 százalék), és ennek érdekében hajlandó kipróbálni viselhető eszközöket – például órákat, egészségügyi viselhető eszközöket vagy okosszemüvegeket – a mobiltelefonok alternatívájaként. A fogyasztók 68 százaléka szerint, ha lenne olyan viselhető eszköz, amely elvégezné mindazokat a feladatokat, amelyeket ma egy mobiltelefon végez, akkor a kipróbálás mellett döntene.

Egyetlen kezelőfelületre vágynak a fogyasztók

Az eszközök ökoszisztémái közötti navigálás kihívást jelenthet. Háromból majdnem két fogyasztó (65 százalék) szerint kényelmesebb lenne, ha minden okostermékhez egyetlen felület állna rendelkezésre. Mivel a fogyasztók 37 százaléka tervezi, hogy a következő 12 hónapban több okosterméket vásárol, ezek együttműködő képessége és a könnyű használat logikusan adódó prioritás az okostermékekkel foglalkozó vállalatok számára.

Nagy a bizalom az egészségügyi adatokat szolgáltató okoseszközök iránt

Az egészségügyi viselhető eszközök az egyik vezető termékkategória a következő 12 hónapra tervezett vásárlások tekintetében: a fogyasztók 29 százaléka tervezi, hogy vásárol egyet az év során. A megkérdezett fogyasztók 60 százaléka egyetért azzal, hogy az egészségügyi adatokat figyelő, viselhető okoseszközök segítenek egészségük megőrzésében és javításában. A fogyasztók közel fele használja ezeket a viselhető eszközöket fizikai aktivitásának mérésére, fitneszcélok kitűzésére és a fejlődésének nyomon követésére.

A bizalom szintje magas: az okoseszközöket viselő fogyasztók 61 százaléka állítja, hogy ugyanannyira bízik az ezekből az eszközökből származó adatokban, mint az orvosi vizsgálat során mértekben. 27 százalékuk azt is hozzátette, hogy hajlandó lenne felárat vagy havi előfizetési díjat fizetni egy olyan eszköz használatáért, amely konkrét egészségügyi tanácsokat kínál. Az adatbiztonsággal kapcsolatban azonban vannak aggályok: a fogyasztók 56 százaléka érzi magát sebezhetőnek azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok az okostermékeken keresztül hozzáférhetnek az egészségügyi adataikhoz.

Okostermékek környezettudatosan?

A felmérés szerint a fogyasztók tudatossága az e-hulladékkal és a szénlábnyomokkal kapcsolatban növekszik: a fogyasztók 68 százaléka tudatában van az e-hulladék káros környezeti hatásaival, 59 százalékuk pedig szeretne tisztában lenni az okostermékek szénlábnyomával. Kétharmaduk egyetértett abban, hogy elvárják a termékek fejlesztőitől a fenntarthatóságról való gondoskodást. Ugyanakkor a fogyasztók aggodalmukat fejezik ki az újrahasznosítási lehetőségek és az e-hulladék felelősségteljes ártalmatlanításának hiánya miatt is: a fogyasztók 50 százalékának van otthon olyan elavult technológiai terméke, amelyet nem tud biztonságosan ártalmatlanítani.

„A fogyasztók bizalmának biztosítása érdekében az adatvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos kérdésekre, az eszközök közötti együttműködésre és a zökkenőmentes kapcsolódásra még nagyobb figyelmet kell fordítani. Ezen összetevők nélkül a felhasználók frusztráltak lesznek, és a piac lendülete lelassul. Ahogy az e-hulladékkal és a szénlábnyomokkal kapcsolatos tudatosság növekszik, a fogyasztóknak a termékek fenntarthatóságával kapcsolatos elvárásainak is az egyenlet részévé kell válniuk” – emelte ki Nicolas Rousseau, a Capgemini intelligens termékekért és szolgáltatásokért felelős csoportvezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS