Bábolnán vásárolt újabb szélerőműparkot az ALTEO

2020. 08. 18., 17:30

Kedden aláírásra került az az üzletrész adásvételi szerződés, melynek értelmében az ALTEO Nyrt. megvásárolta a Pannon Szélerőmű Villamosenergia Termelő és Értékesítő Kft. 100 százalékos tulajdonrészét az EIH Termelő és Szolgáltató Kft-től. A tranzakció eredményeképpen egy, a Győr-Moson- Sopron megyei Bábolna határában található, 15 MW-os összteljesítményű szélerőműpark került a társaság tulajdonába. Az akvizíciónak köszönhetően az ALTEO Csoport piaci részesedés tekintetében megerősítette második helyét a hazai szélerőmű piacon.

2020. augusztus 18-án az ALTEO Nyrt. adásvételi szerződést írt alá a EIH Termelő és Szolgáltató Kft-vel a tulajdonában lévő, 7 toronyból álló, 15 megawatt összteljesítményű bábolnai szélerőműparkot működtető társaság, a Pannon Szélerőmű Villamosenergia Termelő és Értékesítő Kft. megvásárlásáról.

Az üzletrész adásvételi szerződés aláírása a tranzakció első lépése, a Céltársaság üzletrészének tulajdonjoga – a szerződésben részletesen meghatározott – feltételek teljesülése esetén száll át a Társaságra.

Az ALTEO Csoport jelentős tapasztalattal rendelkezik a szélerőművek jövedelmező működtetése területén, hiszen a most megvásárolt szélerőmű parkon kívül évek óta megújuló energiatermelési portfóliójának része az ácsi, jánossomorjai, pápakovácsi, a törökszentmiklósi és tavaly óta a bőnyi szélerőműpark is.

A mostani felvásárlással a társaság piaci részesedés tekintetében megerősítette második helyét a magyar szélerőmű piacon, hiszen a birtokában lévő szélerőmű portfolió nominális kapacitása ezzel a lépéssel 47 MW-ra nő. Az akvizíciót követően az ALTEO Csoport megújuló erőforrásokra épülő erőműveinek összteljesítménye 54-ről 69 MW-ra ugrik, teljes villamos energiatermelő kapacitása pedig meghaladja a 122 MW-ot.

A most megvásárolt bábolnai szélerőműpark által megtermelt villamos energiát a társaság a Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT) keretében értékesíti a park KÁT jogosultságának 2025. július 31-i kifutásáig. Az ALTEO biztos abban, hogy az erőművet e dátumot követően is hatékonyan, stabil EBITDA termelés mellett tudja működtetni portfóliójának részeként, saját szabályozási központja révén.

„A bábolnai szélerőműpark megvásárlása szervesen illeszkedik az ALTEO növekedési stratégiájába és energiatermelési portfóliójába, amelyben – a magas hatásfokú földgáz alapú erőművek birtoklása és működtetése mellett – kiemelt szerepet kapnak a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek is. Fontos célkitűzésünk ugyanis, hogy kihasználjuk a különböző energiatermelési típusok egyidejű üzemeltetésében rejlő szinergiákat. Cél a gázerőművi portfoliónk jelentős bővítése is, ami pedig lehetővé teszi további megújuló kapacitások szabályozási központba integrálását, így ez a tranzakció az ALTEO számára éppen a megfelelő időben tudott megvalósulni” – mondta ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója.

„Az ALTEO a kezdetektől fogva a környezetvédelem, a társadalmi felelősségvállalás és a felelős vállalatirányítás elvei alapján működik. Stratégiai célkitűzésünk, hogy befektetéseink során is ezen ESG elveket tartsuk szem előtt. A COVID járvány kapcsán pedig bebizonyosodott, hogy felértékelődnek azok a befektetések, amelyek a gazdasági helyzet alakulásának kevésbé kitettek, és működésük ebben a válsághelyzetben is stabil tud maradni. Ezért mindenképpen jelentős eredménynek látjuk, hogy egy ilyen tulajdonságokkal bíró, még hosszú évekig KÁT-ba termelő szélerőmű-parkkal bővül tovább az ALTEO erőművi portfóliója”– hívta fel a figyelmet Kovács Domonkos az ALTEO vállalatfelvásárlásokért és tőkepiaci műveletekért felelős vezérigazgató-helyettese.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS