Atomenergia hivatal: biztonságosak az atomenergiát alkalmazó magyarországi létesítmények

2019. 01. 10., 19:18

Az atomenergiát alkalmazó magyarországi létesítmények az előírásoknak megfelelően, biztonságosan üzemeltek tavaly – mondta Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója a hivatal évindító sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten.

Az OAH több mint 1800 ellenőrzést végzett és 1600 engedélyt adott ki a nukleáris létesítményeknek, valamint a kisebb felhasználóknak 2018-ban. A nukleáris létesítményekben és a radioaktívhulladék-tárolókban 32 jelentésköteles eseményt vizsgált az atomenergia hivatal, ezek a nukleáris biztonságot nem érintették. A kisebb engedélyeseknél összesen hét, sugárvédelemmel kapcsolatos esemény hatósági kivizsgálását kellett elvégezni.

Fichtinger Gyula elmondta: a nukleáris biztonságot a nyári aszályos, forró időjárás nem veszélyeztette, a biztonsági követelményeket a paksi atomerőmű végig betartotta. A Duna vizének hőmérséklete környezetvédelmi kérdés, a folyó vízszintje a villamosenergia-termelést befolyásoló tényező. Az atomerőmű biztonsága a tavalyinál szélsőségesebb időjárási viszonyok között is garantált.

Az új paksi blokkokról szólva elmondta: tavaly három felvonulási épület építését engedélyezték a telephelyen, és folyamatban van egy újabb eljárás. Az új blokkok építési munkálatait létesítési engedély birtokában lehet majd megkezdeni, a kérelem beérkezésére a hivatal felkészült. Az engedélykérelem elbírálására maximum 15 hónap áll rendelkezésre. Nemzetközi nukleáris biztosítéki egyeztetést kezdeményeztek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és az Európai Unió elvárásainak pontosítása, valamint a tervezhető magyar teendők meghatározása érdekében.

Intenzív kétoldalú kapcsolatban áll az atomenergia hivatal azoknak az országoknak a hatóságaival is, ahol szintén harmadik plusz generációs, orosz tervezésű, nyomottvizes reaktorok építése van folyamatban.

A főigazgató elmondta: tavaly lezárult két hazai nukleáris létesítmény, a kiégett kazetták átmeneti tárolója és a paksi atomerőmű tízévenként esedékes időszakos biztonsági felülvizsgálata. Tavaly ismét itt járt a NAÜ szakértői delegációja is, azt vizsgálták, hogy a teljes nukleáris hatósági rendszert értékelő 2015-ös misszió javaslatait és észrevételeit hogyan kezelte Magyarország. A NAÜ azt állapította meg, hogy jelentősek a hatósági rendszer továbbfejlesztésében elért eredmények – hangsúlyozta a főigazgató.

A japán fukushimai atomerőműben 2011-ben történt baleset után a paksi atomerőműben végzett célzott biztonsági felülvizsgálat során 46 intézkedést írt elő a hatóság a biztonsági tartalékok növelése érdekében. Ebből 41 intézkedést már végrehajtottak, öt végrehajtását át kellett ütemezni az eredeti határidőhöz, 2018. december 31-hez képest, de az intézkedések későbbi megvalósítása nincs hatással a nukleáris biztonság szintjére. Fichtinger Gyula kitért arra is: uniós felülvizsgálat állapította meg, hogy az üzemelő atomerőművek és kutatóreaktorok esetében Magyarország rendelkezik kidolgozott öregedéskezelési programmal, amely összhangban van a nemzetközi elvárásokkal és ajánlásokkal. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS