Átadták a Szegedi Tudományegyetem inkubátorházát

2022. 01. 12., 18:18

Az ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont mellett elterülő Science Park Szeged első létesítményeként átadták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Inkubátorházát.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a január 11-i ünnepségen azt mondta, a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra Magyarország a jelentős innovátorok közé lépjen elő. A magyar szakemberek képességeinek kibontakoztatását a kutatói életpálya támogatásával és világszintű infrastruktúra létrehozásával ösztönzik. A kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP 1,6 százalékra emelkedett, tavaly megközelítve az 800 milliárd forintot, melyből 251 milliárd forint volt állami forrás. A kormány célja, hogy 2030-ra 3 százalék legyen ez az arány.

A pandémia idején a kormány célja a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek megőrzése volt, ehhez 30 milliárd forint bértámogatást biztosított. Ennek köszönhetően 1500 cég tartotta meg a kutatóit. A legtöbb új munkahely is a versenyképességet megalapozó ágazatokban – az IT szektorban és a tudományos kutatásban – jött létre. A járvány idején soha nem látott együttműködés indult el a magyarországi kutatóintézetek és vállalkozások között – hangsúlyozta Palkovics László. Magyarországon a kutatói létszám a 2010-es 31 ezerről tavaly 60 ezerre emelkedett. Országszerte 14 tudományos innovációs parkot alakítanak ki – ezek egyike a szegedi – annak érdekében, hogy az akadémiai szférában keletkező tudás minél könnyebben utat találjon a vállalkozásokhoz.

Az ünnepség részeként együttműködési megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL).

Magyarország 2017 óta tagja az EMBL-hálózatnak. Magyar intézmények jelenleg a hálózat 14 kutatási programjához csatlakoztak. Az együttműködési megállapodás célja, hogy a magyar kutatócsoportok lényegesen intenzívebben és több projektben tudjanak részt venni. Nemcsak a tisztán molekuláris biológiai kutatásokat szeretnék erősíteni, hanem olyan határterületeket is, mint az adattudományok, bioinformatika, biomedincina. Össze akarják kötni a nemzeti laboratóriumokat az EMBL-hálózatával – hangsúlyozta a miniszter.

Az inkubátorház felújítását a Ferroép Zrt. végezte el. Elvégezték a 3300 négyzetméter hasznos alapterületű, háromemeletes egykori laktanyaépület gépészeti, erős- és gyengeáramú felújítását, laboratóriumokat, irodákat alakítottak ki. Az épület a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ székhelyeként működik majd. A 85 hektáros Science Park Szeged fejlesztésének következő lépése a járműipari kompetenciaközpont épületének kialakítása lesz.

Az elektromobilitás korszakának kihívásaira fókuszáló járműipari centrumban jól felszerelt – egyetemi és vállalatok keretein belül működő – laboratóriumokat hoznak létre. A közeljövőben megvalósuló tervek között szerepel a látogató- és konferenciaközpont kialakítása is, valamint a campus épületének megépítése, mely modern lakhatási körülményeket biztosít a diákok és kutatók részére. Az SZTE mérnökképzés struktúraváltásához és kutatásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés további eleme a műszaki-technológiai és innovációs központ épülettömbjének kialakítása, amelyben tesztlaboratóriumok, oktatási, gyakorlati terek, konferenciaterem is helyet kap majd. (ITM)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS