Átadták a Szegedi Tudományegyetem inkubátorházát

2022. 01. 12., 18:18

Az ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont mellett elterülő Science Park Szeged első létesítményeként átadták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Inkubátorházát.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a január 11-i ünnepségen azt mondta, a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra Magyarország a jelentős innovátorok közé lépjen elő. A magyar szakemberek képességeinek kibontakoztatását a kutatói életpálya támogatásával és világszintű infrastruktúra létrehozásával ösztönzik. A kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP 1,6 százalékra emelkedett, tavaly megközelítve az 800 milliárd forintot, melyből 251 milliárd forint volt állami forrás. A kormány célja, hogy 2030-ra 3 százalék legyen ez az arány.

A pandémia idején a kormány célja a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek megőrzése volt, ehhez 30 milliárd forint bértámogatást biztosított. Ennek köszönhetően 1500 cég tartotta meg a kutatóit. A legtöbb új munkahely is a versenyképességet megalapozó ágazatokban – az IT szektorban és a tudományos kutatásban – jött létre. A járvány idején soha nem látott együttműködés indult el a magyarországi kutatóintézetek és vállalkozások között – hangsúlyozta Palkovics László. Magyarországon a kutatói létszám a 2010-es 31 ezerről tavaly 60 ezerre emelkedett. Országszerte 14 tudományos innovációs parkot alakítanak ki – ezek egyike a szegedi – annak érdekében, hogy az akadémiai szférában keletkező tudás minél könnyebben utat találjon a vállalkozásokhoz.

Az ünnepség részeként együttműködési megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL).

Magyarország 2017 óta tagja az EMBL-hálózatnak. Magyar intézmények jelenleg a hálózat 14 kutatási programjához csatlakoztak. Az együttműködési megállapodás célja, hogy a magyar kutatócsoportok lényegesen intenzívebben és több projektben tudjanak részt venni. Nemcsak a tisztán molekuláris biológiai kutatásokat szeretnék erősíteni, hanem olyan határterületeket is, mint az adattudományok, bioinformatika, biomedincina. Össze akarják kötni a nemzeti laboratóriumokat az EMBL-hálózatával – hangsúlyozta a miniszter.

Az inkubátorház felújítását a Ferroép Zrt. végezte el. Elvégezték a 3300 négyzetméter hasznos alapterületű, háromemeletes egykori laktanyaépület gépészeti, erős- és gyengeáramú felújítását, laboratóriumokat, irodákat alakítottak ki. Az épület a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ székhelyeként működik majd. A 85 hektáros Science Park Szeged fejlesztésének következő lépése a járműipari kompetenciaközpont épületének kialakítása lesz.

Az elektromobilitás korszakának kihívásaira fókuszáló járműipari centrumban jól felszerelt – egyetemi és vállalatok keretein belül működő – laboratóriumokat hoznak létre. A közeljövőben megvalósuló tervek között szerepel a látogató- és konferenciaközpont kialakítása is, valamint a campus épületének megépítése, mely modern lakhatási körülményeket biztosít a diákok és kutatók részére. Az SZTE mérnökképzés struktúraváltásához és kutatásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés további eleme a műszaki-technológiai és innovációs központ épülettömbjének kialakítása, amelyben tesztlaboratóriumok, oktatási, gyakorlati terek, konferenciaterem is helyet kap majd. (ITM)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS