Alternatív módszer újíthatja meg a mezőgazdaságot

2020. 09. 09., 16:00

A népességnövekedés miatt az egyre nagyobb mennyiségű élelmiszer előállítása kihívást jelent a mezőgazdaság számára. Olyan fenntartható módszereket kell alkalmazni ezért az élelmiszertermelésben, amelyek a hagyományos eljárásokkal szemben kevésbé környezetszennyezők, és lehetővé teszik a nagyobb tömegek ellátását. Szmetana Kornél, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik nyertes kutatója szerint a kereskedelmi méretű akvapónia széles körben történő alkalmazása lehet az egyik megoldás.

A Világgazdasági Fórum (WEF) legfrissebb, 2020-as Globális Kockázatok riport előrejelzése alapján a közeljövőben egyre több táplálékra lesz szükség a világon, ugyanis 2050-re megduplázódik a népesség élelmiszerigénye, amelynek előállítása a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel már nem lesz lehetséges.

Az élelmiszertermelés során ezért olyan fenntartható megoldásokat kell alkalmazni, amelyek kevésbé károsítják a környezetet, de alkalmasak arra, hogy nagy tömegeket lássanak el tápanyagban gazdag zöldséggel, gyümölccsel. Bolygónk erőforrásainak megőrzésében az is sokat segít, ha előtérbe helyezzük a növényi eredetű ételek fogyasztását a hús helyett. Mindezeket az irányelveket ötvözve egy fiatal magyar kutató, Szmetana Kornél és társa, Medvecz Réka egy eddig kevésbé elterjedt alternatív módszerrel, az akvapónia kereskedelmi alkalmazásával orvosolná a problémát.

 A módszer a halnevelés, valamint a víz alapú növénytermesztés ötvözése során létrejövő élelmiszertermelési eljárást jelenti, amely alkalmas a nagy mennyiségű zöldség és halhús előállítására.

„Az akvapóniával történő élelmiszertermelés áttörést hozhat a környezetvédelmi, valamint a társadalmi problémák megoldásában, mivel  a termelés során nincs szükség termőföld területre, és  helyileg, akár saját kertben is kialakítható. Ennek következtében csökken a termékek kiszállítási ideje, így az emberek közvetlen közelében lenne lehetőség friss, bioélelmiszerek biztosítására. Az sem elhanyagolható tényező, hogy az akvapóniás termeléssel nem lenne szükség vegyszerek, főleg rovarirtók, műtrágya használatára sem” – mondta el Szmetana Kornél, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatmesterszakos díjazottja.

A pályázat éppen ezeket az újító szemléletű ifjú szakembereket támogatja, akik új, innovatív megoldásokat dolgoznak ki a mezőgazdaság és élelmiszeripar előtt álló, egyre sürgetőbb kihívásokra.

„A halak és növények közös nevelésének gondolata az ókori keletről származik, a modern akvapónia azonban egy körülbelül 40 éves módszer, hazánkban jelenleg háztáji rendszerekként van jelen, ipari termelésben viszont még nem terjedt el. A megoldással alternatívát szeretnék adni a hagyományos hazai gyakorlatokkal szemben. Előnye, hogy a környezeti tényezők kizárásával maximalizálni tudjuk a terméshozamot, továbbá a víz visszaforgatásának köszönhetően az ökológiai lábnyom lényegesen alacsonyabb lesz más mezőgazdasági eljárásoknál. Ez a technika a hazai élelmiszertermelés és egyben a táplálkozás megreformálására is alkalmas lenne. A helyileg vagy akár a városok körül, a fogyasztók közvetlen közelében is telepíthető üvegházak hatására el tudna terjedni a több zöldség és hal fogyasztásán alapuló étrend, elősegítve az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozást” – hangsúlyozta a fiatal kutató.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 10:10:00
A műszaki alkatrészekben található fém- és aranytartalom visszanyerése fontos feladata (lenne) az elektronikai hulladékkezelőknek világszerte, ugyanakkor az eljárás - például az arany esetében - nagyon környezetkárosító anyagokat igényel. Vagy legalábbis igényelt eddig. Kiderült, hogy egy élelmiszeripari melléktermék is alkalmas rá.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS