Akár 15 százalékkal is növelheti bevételeit egy napelempark „okos“ technológiával

Akár 15 százalékkal is növelheti bevételeit egy napelempark „okos“ technológiával
2023. 04. 18., 19:22

A megújuló energiaforrások terjedésével egyre több napelempark létesül Magyarországon is, jelenleg is több ezer megawattnyi összkapacitású új naperőmű vár a hálózati csatlakozásra. A növekedés miatt azonban egyre instabilabbá válik az elektromos hálózat. Az optimális és nyereséges működéshez számos fejlesztés szükséges a hálózaton, de a kiegyenlítésben való részvétel is segítheti a nehéz helyzetben lévő naperőműveket. A legújabb „okos" technológiáknak köszönhetően egyszerre lehetséges az országos villamosenergia-hálózat stabilitásának erősítése és a napelemparkok jövedelmezőségének javítása – állítja a Nano Energies szakértője.

Az elmúlt években 3 gigawatt összteljesítményű – ipari méretű, vagyis 50 kW feletti teljesítményű – napenergia-hasznosító kapacitás létesült Magyarországon, és ugrásra készen várnak az újabb beruházók. A tervezett naperőművi kapacitás azonban túlzott terhelést jelentene a magyar energiahálózat számára annak jelenlegi állapotában. Már a meglévő kapacitás is stabilitási problémákat okoz, különösen a nyári időszakokban, amikor minden napelem egyszerre adna le áramot az országos hálózatba.

A kapacitás további bővítéséhez jelentős korszerűsítési beruházások szükségesek, azonban új technológiai megoldásokkal a jelenleg már a hálózatra csatlakozó naperőművek működése is hatékonyabbá tehető és ezzel akár többletbevétel is elérhető.

„A profitabilitás javításához az úgynevezett energia rugalmasság kihasználása vezethet, amely a fogyasztás és termelés folyamatos összehangolását jelenti. Ezt az innovatív technológiát alkalmazó rugalmassági aggregátor szolgáltatók biztosíthatják” – magyarázza Lukács Tibor, a Nano Energies magyarországi vezetője. A Nano Energies rugalmassági aggregátor szolgáltatása képes úgy szervezni a betáplálást, hogy a naperőművek ne terheljék túl a hálózatot, mégis hozzanak többletbevételt a tulajdonosaiknak. Így akár 15 százalékkal is növelhető megtermelt megawattonként a naperőműből származó bevétel.

Rugalmassági aggregátorként képesek vagyunk irányítottan csökkenteni az energialeadást, a hálózat igényeinek megfelelően. A naperőművek így képesek belépni a hálózati kiegyenlítést célzó szolgáltatások piacára és többletbevételhez juthatnak a hálózat stabilizálásán keresztül. A teljesítmény visszafogása észre sem vehető működés közben, hiszen minden automatikusan, egy okos rendszeren keresztül történik – állítja Lukács Tibor. – A szolgáltatással nem csak az erőművek járnak jól, hanem az országos villamosenergia-hálózat egésze is, amelynek javul a stabilitása.”

A naperőművek tulajdonosai már azért is kapnak kompenzációt, ha készenlétben állnak az erőmű teljesítményének csökkentésére vagy leállítására, ezt hívják rendelkezésre állásnak. Ezt követően további bevételhez jutnak magáért az aktiválásért. A termelés visszafogását célzó, úgynevezett „negatív irányú kiegyenlítő szabályozási szolgáltatásból” származó nyereség fedezi, sőt általában meg is haladja azt az összeget, amelyet a napelempark az áramtermeléssel keresett volna.

A szolgáltatás nem csak a hálózat stabilizálásában és az áramkimaradások megelőzésében segít, lehetőséget ad arra, hogy a hálózati csatlakozás késedelme miatt kiesett bevételekhez minél előbb hozzájusson a naperőmű.

A Nano Energies több áramtermelőt és -fogyasztót egyesít egy közös intelligens rendszerbe, amely így virtuális erőműként működik. Az egyes termelők leállítása vagy beindítása perceken belül megtörténik a manuális (mFRR) és az automatizált (aFRR) kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás esetében is. A jövőben az akkumulátoros tárolás fejlődésével még hatékonyabb lehet a rugalmassági aggregáció, amely a teljesítmény leállítása vagy csökkentése helyett az akkumulátorokat tölti majd akkor, amikor túlterhelődne a hálózat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS