A túl sok adat a digitális fejlődés kerékkötője

A túl sok adat a digitális fejlődés kerékkötője
2021. 12. 07., 16:04

A vállalatok közel kétharmada úgy véli, működése adatvezérelt, azonban csupán 23 százalékuknál kap kiemelt szerepet az adathasználat az egész szervezetre kiterjedően – derül ki a Forrester Consulting nemzetközi kutatásából.

A legtöbb vállalat az adatok mennyiségének ugrásszerű növekedésére inkább teherként, mintsem előnyként tekint – derül ki a Forrester Consulting nemzetközi kutatásából, amelyet a Dell Technologies megrendelésére készített. Túlterheli a használt technológiai megoldásokat, az emberi erőforrásokat és a folyamatokat a hatalmas mennyiségű, sokféle adat gyors áramlása. A cégeknek vannak adathasználati céljaik – és sokan közülük úgy vélik, a működésük adatvezérelt –, de számos akadály lassítja őket. Ilyen akadály például az adathasználati szakértelem hiánya, az adatok elkülönített gyűjtése, az elszigetelt vállalati egységek, a manuális folyamatok, valamint az adatvédelmi és biztonsági hiányosságok.

A felmérés 16 országban 45 város 4036 adatelemző döntéshozójának a bevonásával készült, és a kétévente kiadott Dell Technologies Digital Transformation Index (DT Index) tanulmányból indul ki, amely a világ vállalatainak digitális fejlettségét vizsgálja. A 2020-as DT Index szerint nemzetközi szinten az átalakulás harmadik legfőbb akadálya, hogy túl sok adat áll rendelkezésre/nehéz megfelelő következtetéseket levonni az adatokból, bár 2016-ban ez a probléma még csak a 11. helyen (a lista legalján) szerepelt. A Dell Technologies abból a célból kérte fel a Forrester Consultingot a felmérés elvégzésére, hogy megértse, mi az oka ennek az ugrásnak, és hogyan lehet elejét venni annak, hogy az adathasználat váljon az átalakulás legfőbb akadályává.

A tanulmány az adathasználattal kapcsolatos több ellentmondásra is fényt vet, amelyek hátráltatják a vállalatokat.

1. Téves önértékelés

A válaszadók közel kétharmada (64%) szerint a vállalatuk működése adatvezérelt, és „az adat a szervezetük éltető eleme”. Azonban csupán 23 százalékuk kezeli az adatokat alapvető értékként, és használja ki a bennük rejlő potenciált a teljes vállalati működés során.

Az átláthatóság érdekében a Forrester Consulting kidolgozott egy objektív mérési módszert a vállalatok adathasználati felkészültségének vizsgálatára.

Az eredmények alapján a vállalatok 88 százaléka még fejlesztésre szorul az adatfeldolgozási technológiák és folyamatok és/vagy az adatkultúra és a szükséges szakértelem megteremtése terén. Csupán a vállalatok 12 százaléka sorolható az adatbajnokok kategóriájába, vagyis az olyan cégek közé, amelyek jelentős figyelmet szentelnek mindkét területnek (technológia/folyamatok és kultúra/szakértelem).

2. Nagyobb adatbeáramlás, mint amekkorával meg lehetne megbirkózni

A kutatásban részt vevők 71 százaléka szerint az adatok gyorsabban áramlanak be, mint ahogy képesek lennének elemezni és felhasználni őket, ugyanakkor 66 százalékuk úgy látja, hogy a vállalatuknak állandó jelleggel több adatra lenne szüksége, mint amennyinek a begyűjtése jelenleg módjukban áll. Ennek okai a következők lehetnek:

  • A vállalatok kétharmada (67 százalék) az adatai jelentős részét az általa birtokolt vagy felügyelt adatközpontokban őrzi, annak ellenére, hogy közismertek az előnyei annak, amikor az adatokat az edge-en – az adatok létrehozásának helyén, a peremhálózaton – dolgozzák fel.
  • A megkérdezettek 69 százaléka beismerte, hogy a vállalatuk vezetősége továbbra sem támogatja jelentős mértékben a vállalat adathasználati és -elemzési stratégiáját.
  • Nem méretezhető informatikai stratégia: a megkérdezettek 52 százaléka folyamatosan új adattavakat integrál ahelyett, hogy a meglévő adattárolóit konszolidálná.

Mindezekből kifolyólag a robbanásszerűen növekvő adatmennyiség inkább megnehezíti, mintsem megkönnyíti a munkájukat: 63 százalékuk számára a hatalmas mennyiségű beáramló adat ellehetetleníti a biztonsági és megfelelőségi előírások teljesítését, 62 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a csapataikat már most túlterhelik a meglévő adatok.

„Megdöbbentő, hogy a vállalatok egyrészt szűkében vannak az adatoknak, másrészt az adatmennyiség lavinaként sodorja el őket, hatalmas nyomás nehezedik rájuk. Különösen most, hogy a vállalatok 45 százalékának a világjárvány óta jóval több adatot kell összegyűjtenie, tárolnia és elemeznie. Nem feltételezhetjük, hogy ösztönösen tudni fogják, hogyan bánjanak az adatokkal, és hogyan hasznosítsák őket. Az adatvezérelt működés kidolgozása hosszú folyamat, és ehhez útmutatásra van szükségük” – mondta Rakoncza Zsolt, a Dell Technologies Magyarország vezérigazgatója.

3. Cselekvésképtelenség

Miközben a világjárvány következtében a gazdaságnak súlyos problémákkal kell szembenéznie, bizonyos ágazatok tovább növekedtek, elhozva az adatok nyújtotta lehetőséget teljes mértékben kihasználó vállalatok új hullámát. Azonban továbbra is alacsony (20%) azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek az alkalmazásaikat és az infrastruktúrájuk nagy részét immár szolgáltatásként kínálják. Annak ellenére is, hogy:

  • 65 százalékuk szerint ez fokozná a vállalatok rugalmasságát;
  • 63 százalékuk egyetért azzal, hogy így jobban meg lehetne felelni a változó ügyféligényeknek;
  • 61 százalékuk úgy véli, hogy a vállalatok így gyorsan és egyszerűen, egyetlen gombnyomással helyezhetnék üzembe az alkalmazásokat.
  • Az igény szerinti modellre való áttérés megkönnyítené az adatok rögzítését, elemzését és felhasználását a vállalatok azon 84 százaléka számára, amelyek a következő problémák valamelyikével vagy mindegyikével küzdenek: magas tárolási költségek, nem optimalizált adattárház, elavult informatikai infrastruktúra, manuális eljárások, amelyek nem elégítik ki az igényeiket.

Remény a láthatáron

Bár jelenleg sok nehézséggel néznek szembe, számos vállalatnak már vannak tervei a fejlettebb jövőbeli működés megalapozására: 69 százalékuk gépi tanulást alkalmazna az adatokkal kapcsolatos anomáliaészlelés automatizálásához, 60 százalékuk átállna egy adatszolgáltatási modellre, 55 százalékuk pedig a teljesítményoptimalizálás mélyebb átgondolásával szeretné átstrukturálni az adatok feldolgozásának és felhasználásának módját. Íme három módszer arra, hogy a vállalatok az adatteherből előnyt kovácsolhassanak:

  • Az informatikai infrastruktúra modernizálása, amelynek célja, hogy az adatok feldolgozása a keletkezési helyükön, az edge-en történjen meg. Ez magában foglalja a vállalatok infrastruktúrájának és alkalmazásainak az adatrögzítés, -elemzés és -felhasználás helyéhez való közelítését, miközben egy egységes, többfelhős működési modell bevezetésével csökkenthető az adatok helyigénye.
  • Az adatcsatornák optimalizálása, hogy a mesterséges intelligenciával/gépi tanulással támogatott adatok szabadon és biztonságosan áramolhassanak.
  • Az ügyfelek igényeire szabott szoftverek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az integrált működést.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS