A Pig Brothernél a képfelismerő rendszert is bevetették

2020. 11. 30., 11:30

Az innovációra, az adatok rögzítésére és összekapcsolására az állattartásban is egyre inkább szükség van – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara online agrártechnológiai rendezvényén.

Az állattartásban használt döntéstámogató rendszerekről tartottak előadásokat startupok vezetői és nagyvállalati ágazatvezető.

Vass János, a Pig Brother kereskedelmi igazgatója képfelismerő és döntéstámogató rendszerüket mutatta be, amely sertéseket figyel kamerán keresztül, s például azok tömeggyarapodását, viselkedését monitorozza. Mint elmondta, fejlesztésük rögtön értéket teremt egy-egy gazdaságban, a sertések teljes élettartama alatt tudnak forintosítható információkkal szolgálni. Méréseik 97,79 százalékos pontosságúak, algoritmusuk napról napra okosodik. A szakember kiemelte: míg az autóiparban a 2000-es évektől kezdve kénytelenek voltak innoválni a beszállítók, a mezőgazdaságban később kezdődött el ez a folyamat.

Kövesdi József, az Okosfarm vezetőjeként elmondta: cégük informatikai, biztonság- és irányítástechnikai megoldásokkal közel húsz éve foglalkozik, az elmúlt években fordultak a mezőgazdaság felé, ahol olyan informatikai alapú megoldásokat nyújtanak, amik hatékonyságjavulást hoznak. Tapasztalataik szerint ugyan a mezőgazdaságban is vannak termelésmenedzsment rendszerek, de azok szigetszerűek. Például van olyan telephely, ahol 21. századi a fejéstechnika, de a másik részén semmilyen informatika megoldás sincs.

A környezeti adatok használata általánosságban nem jellemző, ahogy a farmfelügyelet sem. Mindez oda is visszavezethető, hogy egy mezőgazdasági telephely nagyon tagolt, nagy terület, nem lehetett stabil IT-rendszereket teremteni. Illetve a munkaerő is nehezebben sajátítja el a digitális technológiát, az iparral szemben itt nem volt meg korábban ennek a kultúrája. Az ágazatban magas az átlagéletkor, ügyfeleik jó részénél a döntéshozó vagy az azt előkészítő fiatal.

Moldován András, az Animal Soft vezetője különösen fontosnak tartja a telepen keletkező adatok összességének kezelését. Mint mondta, nagy a piaci nyomás a termelőkön, ami miatt egyre nagyobb a hatékonyság szerepe, a rendszerszintű profitmaximalizálás szükségessége. Nagy problémának látja, hogy végtelen számú független rendszer létezik, de azok nincsenek összehangolva. Mint elárulta, megoldásukkal sertésenként mintegy 7000 forintos eredménynövekedést érnek el. A fejlett döntéstámogató rendszerek térnyerését elkerülhetetlennek tartja, mivel a piac egyre inkább azt diktálja.

Az egyik példaértékű nagyvállalati gyakorlatot Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazati igazgatója mutatta be: a náluk alkalmazott döntéstámogató rendszereket és azok szerepét ismertette. A cégcsoport 650-700 ezer közti hízót állít elő, több mint száz külső partnerrel dolgozik együtt. Az adatrögzítés nagyon fontos náluk, ezt egy vállalatirányítási program keretében végzik, illetve kifejlesztettek egy integrációs weboldalt is. Globálisan és telepenként is számos adatot gyűjtenek.

Az adatbevitel után elemzéseknek a stratégiaalkotásban is jelentős a szerepe, de a telepvezetők értékelésében, a műszakvezetők döntéshozatalában is meghatározó. Az eredmények pedig összehasonlítóak, transzparens a működést, valamint mindez egyfajta pozitív versenyszellemet is generál. Mint kiemelte, azt látja, hogy nagy a nyomás az ágazaton: mindenki a világpiaccal versenyez, szükséges az adatelemzés, előbb-utóbb a szektor minden szereplője rá fog kényszerülni arra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS