A Pig Brothernél a képfelismerő rendszert is bevetették

2020. 11. 30., 11:30

Az innovációra, az adatok rögzítésére és összekapcsolására az állattartásban is egyre inkább szükség van – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara online agrártechnológiai rendezvényén.

Az állattartásban használt döntéstámogató rendszerekről tartottak előadásokat startupok vezetői és nagyvállalati ágazatvezető.

Vass János, a Pig Brother kereskedelmi igazgatója képfelismerő és döntéstámogató rendszerüket mutatta be, amely sertéseket figyel kamerán keresztül, s például azok tömeggyarapodását, viselkedését monitorozza. Mint elmondta, fejlesztésük rögtön értéket teremt egy-egy gazdaságban, a sertések teljes élettartama alatt tudnak forintosítható információkkal szolgálni. Méréseik 97,79 százalékos pontosságúak, algoritmusuk napról napra okosodik. A szakember kiemelte: míg az autóiparban a 2000-es évektől kezdve kénytelenek voltak innoválni a beszállítók, a mezőgazdaságban később kezdődött el ez a folyamat.

Kövesdi József, az Okosfarm vezetőjeként elmondta: cégük informatikai, biztonság- és irányítástechnikai megoldásokkal közel húsz éve foglalkozik, az elmúlt években fordultak a mezőgazdaság felé, ahol olyan informatikai alapú megoldásokat nyújtanak, amik hatékonyságjavulást hoznak. Tapasztalataik szerint ugyan a mezőgazdaságban is vannak termelésmenedzsment rendszerek, de azok szigetszerűek. Például van olyan telephely, ahol 21. századi a fejéstechnika, de a másik részén semmilyen informatika megoldás sincs.

A környezeti adatok használata általánosságban nem jellemző, ahogy a farmfelügyelet sem. Mindez oda is visszavezethető, hogy egy mezőgazdasági telephely nagyon tagolt, nagy terület, nem lehetett stabil IT-rendszereket teremteni. Illetve a munkaerő is nehezebben sajátítja el a digitális technológiát, az iparral szemben itt nem volt meg korábban ennek a kultúrája. Az ágazatban magas az átlagéletkor, ügyfeleik jó részénél a döntéshozó vagy az azt előkészítő fiatal.

Moldován András, az Animal Soft vezetője különösen fontosnak tartja a telepen keletkező adatok összességének kezelését. Mint mondta, nagy a piaci nyomás a termelőkön, ami miatt egyre nagyobb a hatékonyság szerepe, a rendszerszintű profitmaximalizálás szükségessége. Nagy problémának látja, hogy végtelen számú független rendszer létezik, de azok nincsenek összehangolva. Mint elárulta, megoldásukkal sertésenként mintegy 7000 forintos eredménynövekedést érnek el. A fejlett döntéstámogató rendszerek térnyerését elkerülhetetlennek tartja, mivel a piac egyre inkább azt diktálja.

Az egyik példaértékű nagyvállalati gyakorlatot Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazati igazgatója mutatta be: a náluk alkalmazott döntéstámogató rendszereket és azok szerepét ismertette. A cégcsoport 650-700 ezer közti hízót állít elő, több mint száz külső partnerrel dolgozik együtt. Az adatrögzítés nagyon fontos náluk, ezt egy vállalatirányítási program keretében végzik, illetve kifejlesztettek egy integrációs weboldalt is. Globálisan és telepenként is számos adatot gyűjtenek.

Az adatbevitel után elemzéseknek a stratégiaalkotásban is jelentős a szerepe, de a telepvezetők értékelésében, a műszakvezetők döntéshozatalában is meghatározó. Az eredmények pedig összehasonlítóak, transzparens a működést, valamint mindez egyfajta pozitív versenyszellemet is generál. Mint kiemelte, azt látja, hogy nagy a nyomás az ágazaton: mindenki a világpiaccal versenyez, szükséges az adatelemzés, előbb-utóbb a szektor minden szereplője rá fog kényszerülni arra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS