A felsővezetők tőlük már egyre jobban tartanak

2018. 12. 09., 13:00

A felsővezetők nem az új belépőkben, hanem a pozícióban levő, digitalizációban jártassá váló szereplőkben látják a nagyobb piaci erőt.

Megoszlik a felsővezetők véleménye arról, hogy az üzlet a bejáratott piacokra összpontosít inkább, vagy újak felé fordul – derült ki egy felmérésből, amelyet az IBM Institute for Business Value és az Oxford Economics kutatói készítettek a világ 112 országában 12 854 felsővezető megkérdezésével.

A 20 iparág vezérigazgatóitól, pénzügyi, informatikai, operatív, marketing- és HR-igazgatóitól begyűjtött válaszokat – amelyek 27 százaléka Európából érkezett – az IBM Watson természetes nyelvi osztályozó képességeivel elemezték. (Az intelligens videoanalitikai megoldás algoritmusait részben a Budapest Lab fejleszti.)

A válaszadók 68 százaléka arra számít, hogy a vállalatok az ügyfélélmény javítására még a termékfejlesztésnél is nagyobb hangsúlyt fektetnek. 63 százalékuk pedig abban is biztos, hogy a szervezetek a szerteágazó együttműködés lehetőségeit keresve tovább bővítik partnerhálózatukat – írja a Computerworld.

A szüntelen megújulásra képes vállalatok széles partnerkört alakítottak ki. Gondot fordítanak alkalmazottaik képzésére, a tehetségfejlesztésre, valamint az újítást, a kísérletezést bátorító szervezeti kultúra ápolására is.

Csupán a felsővezetők 23 százaléka mondta, hogy vállalata számottevő nyomást érezne az iparágon kívülről érkező versenytársak felől. A digitális óriások néhány iparágra rányomják bélyegüket, de fókuszterületükön kívül elsősorban nem ők azok, akik újításaikkal felforgathatják a piacokat. Helyettük a pozícióban levő, digitalizációban jártassá váló szereplőkben látják a kihívást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS