A cégek majdnem felét nem érdekli a digitális fejlesztés

2021. 08. 27., 18:00

A magyar cégek 36 százaléka fontosnak tartja a digitális fejlesztéseket, míg 45 százalékuknak ez nem lényeges – áll a K&H innovációs indexéhez készült felmérésben. A vállalatméret pedig befolyásolja a digitális transzformációt, a fejlesztésekhez való hozzáállást: a legkisebb cégek törekednek erre a leginkább.

A digitális innovációk, fejlesztések – úgy is mint folyamatos informatikai képzés biztosítása, big data elemzés, mesterséges intelligencia alkalmazása, IoT - a nemzetközi trendek alapján kulcsfontosságúak minden cégnél a tartós növekedés érdekében, ám ezen a téren a magyar vállalkozások jelentős része, közel 60 százaléka nem hajtott végre fejlesztést az elmúlt 2 évben – derül ki a K&H innovációs indexéhez készült felmérésből.

A vállalat mérete is befolyásoló tényező

Sőt, a megkérdezett magyarországi cégek 45 százaléka szerint az úgynevezett digitális transzformáció nem lényegi kérdés, s csak 36 százalékuknak ez a legfontosabb terület. Az eredményekből az is látható, hogy a cégek körülbelül ötöde foglalkozik digitális fejlesztésekkel, a vállalat életén belül általában nem erre irányul a fókusz.

„A digitális váltás sosem egy döntés eredménye, mindinkább szemléletmódé és néhány éven át tartó, döntések sorozatát igénylő folyamaté. Az irány tehát biztos, a kérdés az, hogy tudnak-e a hazai vállalkozások annyival előre látni, hogy meghozzák ezeket a döntéseket” – tette hozzá Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

A vállalatméret is befolyásolja a digitalizációs fejlesztésekhez való hozzáállást, ami többek között abból látható, hogy a 300 millió – 1 milliárd forintos árbevételű cégeknél az átlagnál magasabb, 39 százalékos azoknak a vállalatoknak az aránya, akiknél a legfontosabbnak vagy fontosabbnak tartják a digitális fejlesztéséket. A nagyobb vállalatoknál 24-31 százalékos eredmény született.

Ágazatok, százalékok

Érdekes eredmények születtek az ágazati bontásban. „Az nem meglepő, hogy a szolgáltatási szektorban érdekelt vállalkozásoknál volt a legmagasabb, 40 százalékos a digitalizációt fókuszba helyező cégek aránya. Az ipari cégeknél 37 százalékos, a kereskedelmi vállalkozásoknál 32 százalékos volt az arányuk, ugyanakkor az agráriumban alacsony a digitalizációs megoldásokra való törekvés, a cégek alig több mint ötöde tartja ez a kérdést lényegesnek” – tette hozzá Németh Balázs.

Az ágazati eredmények értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a vizsgált cégeknél átlagosan a munkavállalók fele használ jelenleg számítógépet a mindennapi munkája során. Nem meglepő módon az ipari és mezőgazdasági szektorban alacsonyabb az arány, mint a másik kettőben.

A K&H szakértői úgy látják, hogy minden vállalatnál érdemes a digitális fejlesztéseket előtérbe helyezni, mert ezekkel növelhető a hatékonyság és a jövedelmezőség.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS