58 vállalkozás 80 felajánlását összesíti a Digitális Összefogás gyűjtőoldala

2020. 03. 26., 15:15

Jelenleg 58 vállalkozás 80 felajánlását összesíti a Digitális Összefogás akció keretében létrehozott felajanlas.digitalisjoletprogram.hu oldal – mondta Solymár Károly Balázs, az akciót indító Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

A gyűjtőoldal célja, hogy az ágazati szereplők által felajánlott digitális megoldások, alkalmazások és szolgáltatások egy helyen legyenek elérhetőek – hangzott el a műsorban.

A helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy a koronavírus okozta helyzetre való tekintettel elsőként a távközlési szolgáltatók léptek plusz adatforgalom felajánlásával. További felajánlások azt is lehetővé tették, hogy egyes oktatási tartalmakra kiterjedő portálok elérése adatforgalommentes legyen.

Az oktatási platformok ingyenes használatát célzó felajánlások mellet a lehető legszélesebb körben érkezett felajánlás.

Mint mondta, az egyik legfontosabb digitális oktatást támogató platform, a https://ekreta.hu oldal forgalma húszszorosára nőtt, és jelenleg is folyamatos növekedést mutat.

Az internetes adatforgalom – egyes kiemelt helyzetekben óriási csúcsokkal – 25-30 százalékos növekedést mutat, de a hálózat ennek ellenére is bírja a terhelést.

Az ITM naponta figyeli a forgalom alakulását, annak érdekében, hogy hálózati működési fennakadás esetén azonnal lehetősége legyen beavatkozni. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS