500 millió eurót spórolhatnának az európai logisztikai vállalatok a vegyes elektromos flottákkal

2024. 03. 21., 11:10

Az EIT InnoEnergy friss tanulmánya szerint az e-áruszállító kerékpárokból és e-autókból álló vegyes elektromos flották jelentős költségeket takaríthatnak meg a városi logisztikai szolgáltatóknak a 100 százalékban e-autó flotta üzemeltetéséhez képest. Egyúttal jelentősen hozzájárulhatnak a városok életminőségének javításához.

Az EU-ban az elektronikus kereskedelem évente 8-14 százalékkal növeli a szállítandó csomagok mennyiségét, amellyel párhuzamosan az európai országok folyamatosan törekszenek a CO2-kibocsátás csökkentésére.

„A logisztikai szolgáltatóknak a növekvő csomagmennyiség mellett, szigorodó városi szabályozásokkal, valamint a költségmegtakarítás szükségességével is egyszerre kell szembenézniük egy alapvetően alacsony árrésű üzletágban. A jelen felmérésünk azt mutatja meg nekik, hogy az e-áruszállító kerékpárok nemcsak fenntartható megoldást jelentenek ezekre a kihívásokra, hanem versenyképesek is lehetnek a számukra. Már ma is, de még inkább 2030-ra” – jelentette ki Jennifer Dungs, az EIT InnoEnergy mobilitásért felelős globális vezetője.

Hozzátette, hogy az EIT InnoEnergy friss tanulmánya rámutat arra, hogy például az évi 2 milliárd darab csomagot szállító nagy logisztikai piaci szereplő esetében, amely 80 százalékban e-cargo kerékpárokból és 20 százalékban e-furgonokból álló vegyes flottát működtet (a 100 százalékban e-furgonokból álló flottához képest), az éves költségmegtakarítás 2030-ra 554 millió eurót tehet ki és ezzel akár 80 százalékkal is csökkenhet az esetükben a kibocsátás mértéke.

Ez a vegyes működési modell a 100 százalékban e-autós flottákhoz képest csökkenti a helyi hálózatokra nehezedő nyomást és városonként akár 850 háztartás éves energiaigényének megfelelő megtakarítást eredményezheti.

„A vegyes flottákban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében a városoknak és a logisztikai szolgáltatóknak érdekükben áll együttműködni. Itt nagy lehetőség rejlik a köz- és magánszféra közötti partnerségek kialakításában az infrastruktúra tervezésének optimalizálása érdekében, biztosítva a fenntarthatóság, a helytakarékosság és a költségmegtakarítás teljes körű kihasználását” – mondta Jennifer Dungs.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS