2,3 milliárd forinttal támogatja az állam a Schneider Electric dunavecsei beruházását

2,3 milliárd forinttal támogatja az állam a Schneider Electric dunavecsei beruházását
2023. 03. 17., 13:22

A Schneider Electric francia elektronikai vállalat 16 milliárd forintos beruházása nyomán a következő években 500 új munkahely jön létre Dunavecsén – jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető a Schneider Electric új, klímasemlegesen működő gyárának ünnepélyes alapkőletételén arról számolt be, hogy ez már a francia vállalat ötödik magyarországi üzeme lesz, ahol középfeszültségű eszközöket fognak előállítani elektromos elosztó-berendezésekhez.

Az állam által 2,3 milliárd forinttal támogatott, összesen 16 milliárd forint értékű beruházás várhatóan 500 munkahelyet biztosít majd 2025 után a térségben élők számára.

Szijjártó Péter beszédében hangsúlyozta, tavaly a gazdaság „fantasztikus mesterhármast” tudott elérni: megdőlt a beruházások, az exportteljesítmény és a foglalkoztatás rekordja is 2022-ben. „A magyar gazdaság sikere nagymértékben függ az exporttól, tehát itt most, ami beruházás történik, az majd az újabb és újabb exportrekordok eléréséhez tud minket hozzásegíteni.”

„Dunavecsei új gyárunk megépítésével lehetőségünk nyílik arra, hogy a jelenleg Kunszentmiklóson zajló gyártási tevékenységünket kibővítsük. Ebben a folyamatban megkérdőjelezhetetlenül számítunk arra a több száz munkatársunkra, akik jelenleg is velünk dolgoznak. Emellett szintén százas nagyságrendben hozunk létre új munkahelyeket, így 2025-re terveink szerint már megközelítőleg 500 munkatárssal dolgozunk az okosgyárban” – mondta el Frederic Godemel, a cég energiarendszerekért és szolgáltatásokért felelős alelnöke.

A Schneider Electric 1991 óta van jelen Magyarországon, ahol a jelenlegi négy gyárában, egy logisztikai központjában és két üzleti szolgáltatóközpontjában mintegy kétezer embert foglalkoztat. (MTI/Schneider Electric)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS