Zuhan a kereslet a lakáshitelek iránt, kevesebb fogy személyi kölcsönből is

2022. 11. 03., 18:19

Zuhant a kereslet szeptemberben a lakáshitelek iránt. Piaci kamatozású kölcsönökből feleannyi fogyott, mint egy éve, miközben a költségük csaknem duplájára nőtt. Tovább csökkent az érdeklődés a személyi kölcsönöknél is. A lekötött betétek átlagos kamata viszont emelkedett, ami felhúzta az összegüket – írja a Bank360.hu az MNB frissadatai alapján.

Mindössze 79,3 milliárd forint volt szeptemberben a háztartások által kötött új lakáshitel szerződések összege, a szezonálisan igazított érték pedig még ennél is alacsonyabb, mindössze 72,9 milliárd forint volt. A Magyar Nemzeti Bank most publikált adatai azt mutatják, hogy a 79,3 milliárd forintnyi hitelszerződés mindössze a 83 százaléka az előző havi értéknek, az egy évvel ezelőtti 128 milliárd feletti volumennek pedig csak a 62 százaléka. 

A háztartásoknak nyújtott forint lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója az előző havinál nagyobb mértékben, 81 bázisponttal emelkedett, 8,46 százalékról 9,27 százalékra. Ez a tavaly szeptemberi 4,70 százaléknak már csak a duplája.  

A felvett lakáshitelek 56 százalékát használt lakás megvásárlására fordították az igénylők, 17 százalékát újépítésű lakás megvásárlására. Az előző hónaphoz képest valamelyest eltolódtak az arányok, mivel nőtt az újépítésű lakásokra felvett forrás. 

A szerződött lakáshitelek 13 százalékát építkezésre vagy bővítésre, a fennmaradó részt pedig korszerűsítésre, felújításra vagy más egyéb célra vették fel az igénylők. A lakáscélú hitelek kamatfixálásainak átlagos hossza négy hónap után indult ismét növekedésnek, szeptemberben 136 hónapra fixálták az igénylők átlagosan a hitelek kamatát.

A havi lakáshitelezési volumen 33 százalékát, közel 26 milliárd forintot tettek ki a támogatott kölcsönök (ide tartozik a csok), 53,30 milliárd forintot pedig a piaci feltételű konstrukciók. Az előző hónaphoz képest a támogatott hitelek volumene kis mértékben csökkent, a piaci hiteleknél viszont nagyobb visszaesés volt tapasztalható. A tavaly szeptemberi eredményhez képest a piaci hitelek volumene csaknem a felére csökkent, akkor még 100 milliárd forint felett volt ez az érték.

A személyi kölcsön iránti kereslet is látványosan csökkent

A szabad felhasználású személyi kölcsönök esetében az új szerződések összege 40 milliárd forint alá csökkent, amire utoljára idén februárban volt példa. A szeptemberi 38,98 milliárd forintos volumen az előző hónaphoz képest 13 százalékos, az egy évvel ezelőtti eredményhez képest 16 százalékos visszaesést mutat. A fogyasztási hitelek átlagos hitelköltség mutatója szintén emelkedett, a lakáshitelekénél kisebb mértékben: 16,77 százalékról 17,20 százalékra. 

Hiába a kamatmentesség, a babaváró sem muzsikál jól

A babaváró hitelből szeptemberben mindössze 32,17 milliárd forint fogyott, ami a gyengébb hónapokat idézi. A hitelköltség mutató ennél a hitelnél is jelentősen emelkedett, a támogatás elvesztése esetén már 12,43 százalékkal kell számolni az igénylőknek. A program indulása óta közel 1966 milliárd forintra szerződtek le a házaspárok, ami a maximálisan felvehető 10 millió forintos hitelösszeggel számolva több mint 196 ezer hiteligénylőt jelent. 

Emelkednek a betétek kamatai, több pénzt is kötöttünk le

Az előző hónaphoz képest szeptemberben egy százalékponttal emelkedett a háztartásokkal kötött betétszerződések kamatlába, 7,90 százalékról 8,92 százalékra. Ezen belül a lakossági betétek kamata 7,21 százalék volt. A legfeljebb egy évre lekötött pénz jelenleg sokkal jobban kamatozik, mint a hosszabb időre lekötött összegek: 9,09 százalék volt a szeptemberi átlag, ebből a lakossági betétek átlagos kamata 7,43 százalék. Az egy éven túl lekötött betéteknél ezzel szemben mindössze 2,96 százalékra lehetett számítani.

A lekötött betétek szerződéses összege szeptemberben 982 milliárd forint volt, ami az előző havi, az MNB által korrigált adatok alapján magasabb, mint az augusztusi érték volt. Ezen belül a lakossági betéteknél is növekedés volt tapasztalható, az előző havi 488 milliárd forint után 540 milliárd forint volt a betétek szerződéses összege. A háztartások látra szóló és folyószámlabetét összege szeptemberben 9367,1 milliárd forint volt, amiből 8167,5 milliárd forintot tett ki a lakossági betét – derül ki a Bank360.hu összegzéséből. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS