Zuhan a kereslet a lakáshitelek iránt, kevesebb fogy személyi kölcsönből is

2022. 11. 03., 18:19

Zuhant a kereslet szeptemberben a lakáshitelek iránt. Piaci kamatozású kölcsönökből feleannyi fogyott, mint egy éve, miközben a költségük csaknem duplájára nőtt. Tovább csökkent az érdeklődés a személyi kölcsönöknél is. A lekötött betétek átlagos kamata viszont emelkedett, ami felhúzta az összegüket – írja a Bank360.hu az MNB frissadatai alapján.

Mindössze 79,3 milliárd forint volt szeptemberben a háztartások által kötött új lakáshitel szerződések összege, a szezonálisan igazított érték pedig még ennél is alacsonyabb, mindössze 72,9 milliárd forint volt. A Magyar Nemzeti Bank most publikált adatai azt mutatják, hogy a 79,3 milliárd forintnyi hitelszerződés mindössze a 83 százaléka az előző havi értéknek, az egy évvel ezelőtti 128 milliárd feletti volumennek pedig csak a 62 százaléka. 

A háztartásoknak nyújtott forint lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója az előző havinál nagyobb mértékben, 81 bázisponttal emelkedett, 8,46 százalékról 9,27 százalékra. Ez a tavaly szeptemberi 4,70 százaléknak már csak a duplája.  

A felvett lakáshitelek 56 százalékát használt lakás megvásárlására fordították az igénylők, 17 százalékát újépítésű lakás megvásárlására. Az előző hónaphoz képest valamelyest eltolódtak az arányok, mivel nőtt az újépítésű lakásokra felvett forrás. 

A szerződött lakáshitelek 13 százalékát építkezésre vagy bővítésre, a fennmaradó részt pedig korszerűsítésre, felújításra vagy más egyéb célra vették fel az igénylők. A lakáscélú hitelek kamatfixálásainak átlagos hossza négy hónap után indult ismét növekedésnek, szeptemberben 136 hónapra fixálták az igénylők átlagosan a hitelek kamatát.

A havi lakáshitelezési volumen 33 százalékát, közel 26 milliárd forintot tettek ki a támogatott kölcsönök (ide tartozik a csok), 53,30 milliárd forintot pedig a piaci feltételű konstrukciók. Az előző hónaphoz képest a támogatott hitelek volumene kis mértékben csökkent, a piaci hiteleknél viszont nagyobb visszaesés volt tapasztalható. A tavaly szeptemberi eredményhez képest a piaci hitelek volumene csaknem a felére csökkent, akkor még 100 milliárd forint felett volt ez az érték.

A személyi kölcsön iránti kereslet is látványosan csökkent

A szabad felhasználású személyi kölcsönök esetében az új szerződések összege 40 milliárd forint alá csökkent, amire utoljára idén februárban volt példa. A szeptemberi 38,98 milliárd forintos volumen az előző hónaphoz képest 13 százalékos, az egy évvel ezelőtti eredményhez képest 16 százalékos visszaesést mutat. A fogyasztási hitelek átlagos hitelköltség mutatója szintén emelkedett, a lakáshitelekénél kisebb mértékben: 16,77 százalékról 17,20 százalékra. 

Hiába a kamatmentesség, a babaváró sem muzsikál jól

A babaváró hitelből szeptemberben mindössze 32,17 milliárd forint fogyott, ami a gyengébb hónapokat idézi. A hitelköltség mutató ennél a hitelnél is jelentősen emelkedett, a támogatás elvesztése esetén már 12,43 százalékkal kell számolni az igénylőknek. A program indulása óta közel 1966 milliárd forintra szerződtek le a házaspárok, ami a maximálisan felvehető 10 millió forintos hitelösszeggel számolva több mint 196 ezer hiteligénylőt jelent. 

Emelkednek a betétek kamatai, több pénzt is kötöttünk le

Az előző hónaphoz képest szeptemberben egy százalékponttal emelkedett a háztartásokkal kötött betétszerződések kamatlába, 7,90 százalékról 8,92 százalékra. Ezen belül a lakossági betétek kamata 7,21 százalék volt. A legfeljebb egy évre lekötött pénz jelenleg sokkal jobban kamatozik, mint a hosszabb időre lekötött összegek: 9,09 százalék volt a szeptemberi átlag, ebből a lakossági betétek átlagos kamata 7,43 százalék. Az egy éven túl lekötött betéteknél ezzel szemben mindössze 2,96 százalékra lehetett számítani.

A lekötött betétek szerződéses összege szeptemberben 982 milliárd forint volt, ami az előző havi, az MNB által korrigált adatok alapján magasabb, mint az augusztusi érték volt. Ezen belül a lakossági betéteknél is növekedés volt tapasztalható, az előző havi 488 milliárd forint után 540 milliárd forint volt a betétek szerződéses összege. A háztartások látra szóló és folyószámlabetét összege szeptemberben 9367,1 milliárd forint volt, amiből 8167,5 milliárd forintot tett ki a lakossági betét – derül ki a Bank360.hu összegzéséből. 

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 08:10
Ha a reklámadó „újraaktiválását” nem számítjuk, akkor idén is ugyanúgy 52 adófajtából táplálkozik a költségvetés, mint tavaly ilyenkor. A nagy kép változatlansága mögött fellelhetők strukturális tendenciák és más érdekességek is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.
2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026-04-10 12:10:00
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS