Az MNB az adósságfék szabályok módosításáról döntött. Ennek értelmében a hitelfedezeti mutató számításához az ingatlanok forgalmi értéke ezentúl statisztikai alapú értékbecslési módszertannal is megállapítható. A módosítás támogatja a banki digitalizáció erősítését, a gyorsabb és költséghatékonyabb hitelezési folyamatok kialakítását.
Az MNB a jelzáloghitelezés hatékonyságának növelése érdekében a versenyképesség javítását célzó 330 pontjában szorgalmazta a helyszíni szemle nélküli, statisztikai alapú értékbecslés szélesebb körben történő alkalmazásának lehetővé tételét és hangsúlyozta az ezek alapjául szolgáló központi értékbecslési adatbázis felállításának fontosságát. Az MNB javaslataival összhangban a Pénzügyminisztérium módosította a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendeletet, így megnyílt a statisztikai alapú értékbecslések hitelkihelyezéskor történő alkalmazásának lehetősége a hitelintézetek számára.
Az MNB a megújult jogszabályi környezethez igazodva a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet (továbbiakban: adósságfék rendelet) kiegészítése mellett döntött. A módosítást követően az adósságfék rendeletben szabályozott hitelfedezeti mutató számítása során az ingatlanok forgalmi értéke statisztikai alapú értékbecslési módszertannal is megállapítható.
A módosítással az MNB támogatni kívánja a hitelezési folyamatok egyszerűsítését, a banki digitalizáció és hatékonyság erősítését. A statisztikai alapú értékbecslés alkalmazása esetén az ügyfelek oldalán is mérséklődnek a hitelfelvételhez kapcsolódó adminisztratív terhek.
Az adósságfék rendelet módosítása a Magyar Közlönyben való kihirdetést követő napon lép hatályba. (MNB)
A Szent György-hegy hajnalig program napközbeni kistestvére a Szent György-hegy matiné, amit idén először rendeznek meg szeptember 3-án, a szüreti időszakban.
Fontos, hogy az atomenergia semmilyen módon ne váljon áldozatává az ukrajnai háború miatt kialakult politikai válságnak és vitáknak, e nélkül ugyanis lehetetlen lenne az energiaellátási krízis megoldása – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.