Már a harmadik hullámban emelték a hiteleik kamatát a bankok májusban. Ezzel még az MNB korábbi kamatemeléseinek hatása épült be a kölcsönfeltételekbe, de egy hét múlva újabb döntést hoz a monetáris tanács.
A bankok általában hónap elején szokták módosítani a hiteleik kamatfeltételeit, azonban a Magyar Nemzeti Bank felpörgő kamatemelései nyomán ők is nagyobb sebességre kapcsoltak. Az elmúlt napokban májusban már a harmadik körben emelkedtek a kamatok több banknál – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.
Ezzel még csak a jegybank eddigi kamatemelései épültek be a kölcsönök feltételeibe, azonban 31-én újabb döntés várható az MNB monetáris tanácsától. Amennyiben folytatja az elmúlt hónapok egyszázalékos emeléseit, akkor az 5,4 százalékos alapkamat lényegében utolérheti az irányadónak számító 6,45 százalékos egyhetes betéti kamatot.
A bankok elmúlt napokban végrehajtott módosításai a jelzáloghiteleket és a személyi kölcsönöket is érintették. Az Erste Banknál a jelzáloghitelek feltételei változtak. Az öt és tízéves kamatperiódussal felvehető jelzáloghitelek kamatai általánosan 0,60 százalékponttal drágultak, a fix 15 éves kamatperiódusú kölcsönöké pedig 0,50 százalékponttal. A módosítás érintette a minősített fogyasztóbarát lakáshiteleket, a hagyományos lakásvásárlásra és építkezésre fordítható hiteleket, illetve a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is.
Az Erste Banknál jelenleg 10 millió forint lakáskölcsönhöz 20 éves futamidővel és 5 éves kamatperiódussal számolva 7,33 százalékos THM-mel juthatnak hozzá az igénylők, ha havonta legalább nettó 300 ezer forintot utaltatnak a számlájukra. A havi törlesztőrészlet 77 770 forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 18 733 560 forint.
A K&H Bank jelzáloghitelek ügyleti kamata is módosult, általánosan 0,75 százalékponttal emelkedett a lakásvásárlásra és az építkezésre felvehető jelzáloghiteleknél is, emellett a fogyasztóbarát lakáshitelek kamata is ugyanekkora mértékben drágult. Az ügyleti kamat az emelkedés után 7,64 és 8,79 százalék között van.
A MagNet Banknál a lakásvásárlásra és szabad felhasználásra igényelhető jelzáloghitelek közül az ötéves kamatperiódusú konstrukciók kamata 1,73 százalékponttal lett drágább. A hosszabb távon kiszámíthatóbb, 10 éves kamatperiódusú lakáskölcsönök kamata 0,87 százalékponttal emelkedett, a szintén 10 éves kamatperiódusú, de szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata 0,37 százalékponttal lett magasabb. A hitelkamat a felvett hitelösszegtől függően 8,53 százalék és 10,53 százalék között változik.
Az UniCredit Bank személyi kölcsöneinélaz igazolt jövedelemtől és a felvett hitelösszegtől függően változott, hogy mennyivel emelkedett a kamat. A standard, havi nettó 133 ezer forint jövedelemtől igényelhető kölcsön ügyleti kamata nem változott, az továbbra is 18 százalék. A felvehető hitelösszeg 300 ezer forint és 10 millió forint között van.
A havi 150 ezer forintos nettó jövedelmet elváró ajánlatoknál 0,20 - 0,81 százalékpont volt az emelkedés mértéke, egyedül a 6-10 millió forint közötti hitelösszegnél nem történt változás. Az ügyleti kamat 10,89 és 13,90 százalék között változik a felvett összegtől és attól függően, hogy köt-e az ügyfél hitelfedezeti biztosítást a kölcsön mellé. Havi nettó 250 ezer forint igazolása esetén a 300 ezer és 1 590 000 forintos hitelösszeg között nem történt változás, afölött 0,39 - 0,59 százalékpontos emelés történt. Így az ügyleti kamat 8,88 és 12,85 százalék közé esik.
A legmagasabb, 400 ezer forint feletti jövedelemnél 300-790 ezer forintos hitelösszegnél nem történt változás, felett 0,49 - 0,58 százalékpontos emelés történt. Az ügyleti kamat 7,88 és 12,45 százalék között van, szintén a hitelösszegtől és a biztosításkötéstől függően.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.