Új hitelkonstrukció segíti a mezőgazdasági beruházásokat

2019. 08. 29., 09:15

A mezőgazdasági termelés az elmúlt években látványosan növekedett, az ágazat kibocsátása 2018-ban elérte a 2720 milliárd forintot. Ez a szám 2010-ben még csupán 1686 milliárd forint volt, így az Európai Unióban 2010 óta a magyar mezőgazdaság érte el a legerősebb növekedést – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az OTP Bank agrárhitelezéssel foglalkozó sajtótájékoztatóján.

Az agrártárca államtitkára rámutatott: az agrárium tartós fejlődésének, jövedelmezősége emelkedésének alapvető feltétele, hogy a termelékenység tovább javuljon az ágazatban. Ennek kialakításában kulcsfontosságú szerepet játszik az, hogy az elmúlt években felpörgött az agrárhitelezés.

Kiemelte: a magyar mezőgazdaság egy hektárra vetített termelékenysége 2010 és 2018 között kétharmadával, 615 euróra növekedett, ez a növekedési ütem Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb érték az Európai Unióban.

Az államtitkár arról is szólt, hogy a mezőgazdaság hitelállománya 2019 második negyedévének végén már elérte a 678 milliárd forintot, ami egy év alatt 12,6 százalékos növekedést jelent. Ez jelzi, hogy a bankok bíznak az agrárszektor jövőjében, a már meglévő és induló hitelfinanszírozási programoknak, valamint a vidékfejlesztési program beruházásainak köszönhetően a hitelezési aktivitás további bővülését várja az agrártárca.

Feldman Zsolt hozzáfűzte: 2019. második negyedévének végére az ágazat beruházási hitelei 350 milliárd forintra nőttek, a hosszú lejáratú hitelek 126,5 milliárd forintot tettek ki. Jelezte, hogy a 2019. évi közvetlen támogatások tervezett összege 395,4 milliárd forintot tesz ki, amelyet nemzeti forrásból további 98,4 milliárd forint egészít ki. Így az ágazat összesen 493,8 milliárd forint támogatás kifizetésére számíthat az idén.

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese jelezte: az agrárgazdaság és az élelmiszeripar kiemelt szerepet játszik az OTP csoport hitelezési tevékenységében, az anyabank idehaza az idei első fél évben mintegy 200 milliárd forint hitelt helyezett ki az agrárgazdaság vállalkozásaihoz, a csoport külföldi leánybankjai mintegy 1,25 milliárd euró agrárhitelt nyújtottak ezen időszakban. Wolf László elmondta: az OTP csoport kelet-közép európai jelenléte azoknak a vállalkozásoknak különösen előnyös, amelyek több országban is aktívan tevékenykednek, tehát a régió más országaiban is igénybe vehetik a csoport szolgáltatásait.

Benedek Fülöp, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója elmondta: minden leánybankban az agrárágazathoz értő szakemberek is dolgoznak, sőt, több esetben már önálló, a magyarországihoz hasonlóan üzletágként működő igazgatóságok is működnek. A finanszírozás mellett természetesen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a szinergiák és a csoport adta lehetőségek kihasználásával még átfogóbb szolgáltatásokat nyújthassanak ügyfeleiknek. Elmondta azt is, hogy az OTP növelni szeretné piaci részesedését az agrárfinanszírozásban, a következő évtized elejére mintegy 20 százalékos piaci hányadot akarnak elérni.

Szabó István, a bank agrárágazati igazgatósága ügyvezető igazgató-helyettese elmondta: a magyarországi agrárium finanszírozásában a vidékfejlesztési program keretében elérhető pályázatok sikeres megvalósításához már régóta igénybe vehető az OTP zöld folyosó elnevezésű hitelterméke, amely elsősorban a piac nagyobb szereplőinek kínál megoldást.

A kisebb vállalkozások kihívásaira – hogy a gazdák minél szélesebb körben élhessenek a kedvező piaci lehetőségekkel – az OTP agrár fejlesztési hitelének legújabb variánsa ad választ, amely a jegybank kedvező kamatozású nhp fix programjának lehetőségeire épül. (MTI/ AM Sajtóiroda)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS