Tovább csökkentek a személyi kölcsönök kamatai augusztus első napjaiban

2024. 08. 03., 12:55

Több bank is drágított a lakáshitelein az elmúlt napokban, a személyi kölcsönöknél viszont augusztus elején folytatódtak a kamatcsökkentések – derül ki a Bank360.hu összegzéséből.

Mióta nem köti a bankokat az önként vállalt kamatplafon, egyre több lakáshitelnek emelkedik a kamata. A napokban újra drágított több pénzintézet akár azon az áron is, hogy ezzel a januártól június végéig élő 7,30 százalékos maximum fölé kerül. (A kamatplafon a lakossági lakáskölcsönöknél valójában nem az ügyleti kamatra, hanem a THM-re vonatkozott). Az még nem látszik, hogy a sorozatos emelések milyen hatással lesznek a hitelkeresletre, ami az MNB legutóbb közzétett adatai alapján június végéig kiemelkedő volt, de addig élt a THM-plafon is. 

A kamatemelések oka, hogy az elmúlt hónapokban nem csökkentek érdemben a lakáshitelek árazására ható referenciamutatók, a plafon miatt pedig így szinte kamatfelár nélkül adták az új jelzálogkölcsönöket a bankok, amit a kamatplafon kivezetése után már egyre kevésbé tesznek meg. Az elmúlt hónap referenciakamatainak mozgása alapján hamarosan változás állhat be, és ismét elindulhatnak lefelé a lakáshitel kamatok – hívják fel a figyelmet a Bank360.hu szakértői. Ennek a hatására azonban egyelőre várni kell, az elmúlt napokban még növelték a kamatokat a bankok, nem csökkentették.

Így módosultak a jelzáloghitelek

Az UniCredit Bank július végén módosított a jelzáloghitelek kamatain. Az igazolt jövedelemtől és a választott kamatperiódustól függetlenül emelt a kamatokon, ezzel valamennyi módosított konstrukciónál meghaladta a teljes hiteldíj mutató a korábbi 7,30 százalékos plafont. A 10 éves kamatperiódusú hiteleknél az emelés mértéke 0,54 százalékpont volt, a futamidő végéig fix kamatozású kölcsönök pedig 0,55 százalékponttal drágultak. Így a hagyományos és a Minősített Fogyasztóbarát lakáshitelek kamata is egységesen 7,49 százalékra emelkedett. 

Szintén július végén emelte lakáshitelkamatait a K&H Bank, ami a hónapban már a második korrekció volt a bank részéről. Az öt- és a tízéves kamatperiódusú, illetve a futamidő végéig fix kamatozású hitel kamatát havi 250-500 ezer forint közötti igazolt nettó jövedelem esetén 0,30 százalékponttal, 500–800 ezer közötti  jövedelemnél 0,20 százalékponttal emelte. 

A 800 ezer forint feletti jövedelmet igazoló ügyfeleknek ugyanannyi maradt az ügyleti kamat, a rövidebb, 5 éves kamatperiódusnál 6,69 százalék, a hosszabbaknál pedig 6,89 százalék. A módosítás után az ügyleti kamat a módosított lakáshiteleknél 6,89 és 7,39 között alakul, ami azt jelenti, hogy a félmillió forint alatti jövedelmet igazoló igénylőknél már a korábbi kamatplafonnál drágább ajánlatokra kell számítani.

A személyi kölcsönöknél folytatódott a kamatok csökkenése

A Bank360.hu összesítése szerint a lakáshitel felvételét tervezőkkel szemben az elmúlt hónapokban rekord ütemben fogyó személyi kölcsönök igénylői örülhetnek, hiszen jellemzően augusztus elején is folytatódtak az elmúlt hónapok kamatcsökkentései. Az OTP Banknál a Minősített Fogyasztóbarát személyi kölcsön kamata egy százalékponttal lett kisebb, de csak kifejezetten nagy összeg felvételénél: legalább 10,1 millió forint igénylése esetén így az ügyleti kamat 13,99 százalékról 12,99 százalékra csökkent. 2–3,1 millió forint között viszont 16,40-ről 16,59 százalékra nőtt a kamat. Emellett az is újdonság, hogy az OTP-nél most már akár 12 millió forint személyi kölcsönt is fel lehet venni, a hagyományos és a fogyasztóbarát formából is.

Az Erste Bankszintén a Minősített Fogyasztóbarát személyi kölcsön kamatán csökkentett. Havi 200-250 ezer forint igazolt jövedelem között, 48-60 hónapos futamidőt vállalva 0,37 százalékponttal lett kisebb a kamat, illetve ugyanekkora változás történt 250 ezer forint feletti jövedelem igazolása esetén, 3 millió forint felvett hitelösszeg alatt. A kamat így 16,23 százalékra módosult. 66-84 hónapos futamidő választása és 200–250 ezer forintos jövedelem igazolása esetén 0,19 százalékponttal csökkent a kamat, 16,40 százalékra.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 06., 14:30
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025-12-05 18:20:00
Az üzleti életben a szerződő felek gyakran alkalmaznak teljességi záradékot, teljességi nyilatkozatot a szerződéseikben. Mire jó a teljességi záradék? Miként segíti, hogy a felek szerződésének tartalma egyértelműen megállapítható legyen? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS