A lakossági hitelállomány 2021 második negyedévében 424 milliárd forinttal bővült a tranzakciók eredőjeként, ezzel az éves növekedési ütem 15,8 százalékra gyorsult
A negyedév során kibocsátott lakáshitelek 364 milliárd forintos volumene új történelmi csúcsot ért el, melyben a 2021-től elérhető új otthonteremtési támogatások érdemi szerepet játszottak.
A 2021. júniussal bezáródó egy év lakossági hitelkibocsátása 10 százalékkal maradt el az azt megelőző év szintjétől, amit a babaváró hitelek 2019. júliusi indulását követő erőteljes felfutása okozta magas bázis magyaráz. A lakáshitel-igényléseken belül továbbra is dominál a használt lakások vásárlása, azonban a felújítási és korszerűsítési célokra fordított hitelek részaránya fokozatosan emelkedik. Ezen célokra két és félszer több hitelszerződést kötöttek a negyedév során, mint az előző év azonos időszakában. Mind a használt, mind az új lakás vásárlására igényelt Családi Otthonteremtési Kedvezmény volumene érdemben bővült a negyedév során, melyen belül a legnagyobb volument továbbra is a falusi CSOK képviseli.
A lakáshitelek THM-alapú átlagos felára valamennyi kamatfixálási kategóriában csökkent, mivel az év eleje óta fokozatosan emelkedő hosszú hozamok banki kamatokba történő átgyűrűzése egyelőre nem valósult meg teljes egészében. A személyi kölcsönök esetében szintén a felárak csökkenése volt megfigyelhető a negyedév során, melyben a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelek elterjedése is szerepet játszott.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján a bankok nem változtattak a lakáshitelek feltételein a negyedév során, ugyanakkor valamennyi intézmény érzékelte a hitelkereslet élénkülését, mely az év hátralévő részében tovább erősödhet az ősszel elinduló jegybanki Zöld Otthon Program következtében. A bankok a következő fél évre előretekintve sem terveznek változtatni a lakáshitelek kondícióin, a fogyasztási hitelek esetében pedig az intézmények kis aránya helyezett kilátásba lazítást. A Banki konjunktúrafelmérés alapján az élénkülő banki versennyel összhangban a válaszadó intézmények fele növelni tervezi kitettségét a lakossági szegmensben 2021 második felében, ugyanakkor közel egyötödük a portfólió romlására is számít az általános moratórium lezárását követően. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.