Koronavírus: törlesztési moratóriumot javasol az MNB

2020. 03. 17., 07:45

A Magyar Nemzeti Bank március 16-án több intézkedést hozott annak érdekében, hogy támogassa a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került, illetve potenciálisan nehézségekkel szembesülő vállalatokat.

Az MNB felszólítja a bankokat, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel alkalmazzanak a vállalatok esetén törlesztési moratóriumot. Amennyiben ez nem történik meg, az MNB felkéri Magyarország kormányát, hogy rendelje el a fizetési moratóriumot a vállalati hitelek törlesztésére.

Ezt segítve az MNB döntést hozott arról, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében folyósított hiteleknél törlesztési moratóriumot hirdet, és lehetővé teszi a bankok számára, hogy a kis és középvállalatok számára elérhető NHP-s hiteleket átstrukturálják, a visszafizetés ütemezését átalakítsák.

Végül az MNB döntött az elfogadható fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való kibővítéséről. Mindez érdemben támogatja és likviditási szempontból felértékeli a vállalati hitelezést, segíti a nagyvállalati hitelek teljesítő státuszának fenntartását, illetve az értékpapír-fedezetek felszabadításával tovább javítja a bankok likviditási helyzetét. A lépés eredményeként több mint 2500 milliárd forinttal bővül a jegybanki műveletek során felhasználható fedezetek értéke. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS