Törlesztési moratórium: témavizsgálatot indított a jegybank

2021. 09. 15., 18:00

Az MNB 16 pénzügyi intézményt érintő témavizsgálatban tekinti át, hogy a hitelintézetek hogyan módosítják majd a törlesztési moratórium lejárta után az érintett lakossági hitelszerződések futamidejét. Fölösleges anyagi többletterhet vállal magára ugyanakkor az az ügyfél, akinek van megfelelő jövedelme, mégse lép ki a moratóriumból és kezdi meg a törlesztést. A nála lévő hitel tőkeösszege ugyanis a fizetési stop alatt is kamatozik.

A Magyar Nemzeti Bank témavizsgálatot folytat a törlesztési moratóriummal kapcsolatos előírások alkalmazásának áttekintésre 16 banknál, illetve lakástakarékpénztárnál. A vizsgált pénzügyi intézmények a lakossági hitelállomány bő 90 százalékát tudhatják magukénak, s a moratórium kapcsán is a legfontosabb szereplők.

A vizsgálat célja annak áttekintése, hogy az érintett hitelintézetek hogyan módosítják majd – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – a törlesztési moratóriumból kilépés vagy annak lejárta nyomán az érintett lakossági hitelszerződések futamidejét. A témavizsgálat nyomon követi a hitelintézetek felkészülését a feladatra, s annak végrehajtását is, így az várhatóan csak a későbbiekben zárulhat le.

A hitelintézetek jogszerű működését a moratórium kapcsán az MNB számos iránymutatással – koronavírus honlap közzététele, Gyakran Ismételt Kérdések közzététele, vezetői körlevelek, állásfoglalások – segítette. Az ezeknek való megfelelést folyamatos felügyelési tevékenységének keretében ellenőrizte is. Több körben került sor pl. a hitel- és számlatermékekhez kapcsolódó kedvezmények kezelésével, illetve a moratóriumot követő fizetéskönnyítő programok kidolgozásával kapcsolatos intézményi gyakorlatok áttekintésére.

A jegybank mintegy 750 oldalnyi, a pénzügyi intézmények által megszövegezett fogyasztói tájékoztató dokumentumot is véleményezett, számos módosítást kezdeményezett és ellenőrizte azok megfelelőségét. E lépéseknek is köszönhető, hogy a fizetési stop I. szakaszához kötődő, a moratóriumba való be- és kilépésekkel kapcsolatos problémák, illetve nyilatkozatok feldolgozásával kapcsolatos fogyasztói panaszok száma radikálisan lecsökkent. A jegybank mostani vizsgálatai tovább erősíthetik a törlesztési moratórium alatti és utáni időszak biztonságosságát az ügyfelek és a pénzügyi piacok egésze számára.

Ennek biztosítására az MNB az ügyfelek figyelmét is többször felhívta arra, hogy a bankok által kihelyezett hitelek tőkeösszege a moratórium alatt is kamatozik. A rendszeres havi jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek – azaz a fogyasztók döntő többségének – ezért célszerű kilépni a fizetési stopból és megkezdeni a törlesztést, különben fölösleges többletterhet vállalnak magukra. Az MNB idén júniusi Stabilitási jelentése szerint a lakáshitelesek bő felének 10 százalékkal, a személyi hitelesek szintén felének kb. 40 százalékkal nőne meg a teljes visszafizetendő hitelösszege, ha a moratórium 2022 közepéig tartana, s végig abban maradnának.

A fizetési stopból való kilépéssel vagy annak lejártával nem nő meg az ügyfelek havi törlesztőrészlete, mert az az előírások alapján ugyanannyi marad, mint a moratórium elrendelésekor. Az időközben felgyülemlett kamatokat, költségeket az ügyfelek ugyanakkor hitelszerződésük meghosszabbodó futamideje alatt, egyenlő részletekben fizethetik meg. A törlesztőrészlet csak a változó kamatozású hiteleknél emelkedhet, ám ez a hitelszerződés eredeti feltételeinek, s nem a moratóriumnak köszönhető. Ezen túl amennyiben az ügyfelek a hitelszerződésük meghosszabbítását – a moratórium során felhalmozódott kamat- és díjtartozás előtörlesztésével – mérsékelni szeretnék, akkor a lehetőséget az MNB elvárása alapján az intézménynek díjmentesen biztosítaniuk kell. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-03-03 17:10:00
A Nemzetgazdasági Minisztérium a vállalkozói visszajelzésekre reagálva módosította a 2025. márciusban elindított „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” fantázianevű (GINOP Plusz-1.2.4-25) program pályázati felhívását.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS