Az MNB 16 pénzügyi intézményt érintő témavizsgálatban tekinti át, hogy a hitelintézetek hogyan módosítják majd a törlesztési moratórium lejárta után az érintett lakossági hitelszerződések futamidejét. Fölösleges anyagi többletterhet vállal magára ugyanakkor az az ügyfél, akinek van megfelelő jövedelme, mégse lép ki a moratóriumból és kezdi meg a törlesztést. A nála lévő hitel tőkeösszege ugyanis a fizetési stop alatt is kamatozik.
A Magyar Nemzeti Bank témavizsgálatot folytat a törlesztési moratóriummal kapcsolatos előírások alkalmazásának áttekintésre 16 banknál, illetve lakástakarékpénztárnál. A vizsgált pénzügyi intézmények a lakossági hitelállomány bő 90 százalékát tudhatják magukénak, s a moratórium kapcsán is a legfontosabb szereplők.
A vizsgálat célja annak áttekintése, hogy az érintett hitelintézetek hogyan módosítják majd – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – a törlesztési moratóriumból kilépés vagy annak lejárta nyomán az érintett lakossági hitelszerződések futamidejét. A témavizsgálat nyomon követi a hitelintézetek felkészülését a feladatra, s annak végrehajtását is, így az várhatóan csak a későbbiekben zárulhat le.
A hitelintézetek jogszerű működését a moratórium kapcsán az MNB számos iránymutatással – koronavírus honlap közzététele, Gyakran Ismételt Kérdések közzététele, vezetői körlevelek, állásfoglalások – segítette. Az ezeknek való megfelelést folyamatos felügyelési tevékenységének keretében ellenőrizte is. Több körben került sor pl. a hitel- és számlatermékekhez kapcsolódó kedvezmények kezelésével, illetve a moratóriumot követő fizetéskönnyítő programok kidolgozásával kapcsolatos intézményi gyakorlatok áttekintésére.
A jegybank mintegy 750 oldalnyi, a pénzügyi intézmények által megszövegezett fogyasztói tájékoztató dokumentumot is véleményezett, számos módosítást kezdeményezett és ellenőrizte azok megfelelőségét. E lépéseknek is köszönhető, hogy a fizetési stop I. szakaszához kötődő, a moratóriumba való be- és kilépésekkel kapcsolatos problémák, illetve nyilatkozatok feldolgozásával kapcsolatos fogyasztói panaszok száma radikálisan lecsökkent. A jegybank mostani vizsgálatai tovább erősíthetik a törlesztési moratórium alatti és utáni időszak biztonságosságát az ügyfelek és a pénzügyi piacok egésze számára.
Ennek biztosítására az MNB az ügyfelek figyelmét is többször felhívta arra, hogy a bankok által kihelyezett hitelek tőkeösszege a moratórium alatt is kamatozik. A rendszeres havi jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek – azaz a fogyasztók döntő többségének – ezért célszerű kilépni a fizetési stopból és megkezdeni a törlesztést, különben fölösleges többletterhet vállalnak magukra. Az MNB idén júniusi Stabilitási jelentése szerint a lakáshitelesek bő felének 10 százalékkal, a személyi hitelesek szintén felének kb. 40 százalékkal nőne meg a teljes visszafizetendő hitelösszege, ha a moratórium 2022 közepéig tartana, s végig abban maradnának.
A fizetési stopból való kilépéssel vagy annak lejártával nem nő meg az ügyfelek havi törlesztőrészlete, mert az az előírások alapján ugyanannyi marad, mint a moratórium elrendelésekor. Az időközben felgyülemlett kamatokat, költségeket az ügyfelek ugyanakkor hitelszerződésük meghosszabbodó futamideje alatt, egyenlő részletekben fizethetik meg. A törlesztőrészlet csak a változó kamatozású hiteleknél emelkedhet, ám ez a hitelszerződés eredeti feltételeinek, s nem a moratóriumnak köszönhető. Ezen túl amennyiben az ügyfelek a hitelszerződésük meghosszabbítását – a moratórium során felhalmozódott kamat- és díjtartozás előtörlesztésével – mérsékelni szeretnék, akkor a lehetőséget az MNB elvárása alapján az intézménynek díjmentesen biztosítaniuk kell. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.