Szigorít a hitelezésen az MNB, változik a JTM

2023. 05. 12., 10:17

Megemelte azt a jövedelemhatárt az MNB elnöke, amely alatt kisebb maximális törlesztőrészletet engedhetnek meg a bankok az ügyfeleknek a személyi kölcsönök és lakáshitelek esetén. A kisösszegű hiteleknél viszont már 450 ezer forintig nem kell alkalmazni a júliustól a jövedelemarányos törlesztési mutató előírásait – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

Rendeletet adott ki Matolcsy György az adósságfékszabályok módosításáról. Ebben szorosabbra húzza a hitelek felvételénél kötelezően alkalmazandó jövedelemarányos törlesztés mutatót (JTM). Jelenleg 500 ezer forint az a havi nettó jövedelem, ami alatt szigorúbbak a szabályok arra, hogy a jövedelem mekkora része lehet maximum a törlesztőrészlet. Ezt a határt az új jogszabályban az MNB elnöke egységesen 600 ezer forintra emeli. 

Jelenleg havi nettó 500 ezer forintos jövedelem alatt maximum 50 százalék lehet a fogyasztási hitelek, például a személyi kölcsön törlesztőrészlete. 500 ezer forinttól viszont már 60 százalék. A jelzálogkölcsönöknél 500 ezer forintos nettó jövedelem alatt a lakáshitel kamatperiódusának hosszától függően jelenleg 25-50 százalék a JTM, 500 ezertől viszont már 30-60 százalék.

Az új szabály tehát azok számára jelent majd megszorítást júliustól, akiknek a havi nettó jövedelme a hitelbírálatkor eléri az 500 ezer forintot és nem haladja meg a 600 ezret. Nekik a rendelet hatályba lépését követően már csak kisebb összegű maximális törlesztőrészletet engedhetnek a bankok.

A Bank360.hu szakértői szerint például akkor, ha valakinek éppen 500 ezer forint a havi nettója, jelenleg elvileg erre még kaphat olyan személyi kölcsönt, amelynek 300 ezer forint a havi törlesztőrészlete, Júliustól ez az összeg azonban már csak 250 ezer forint lehet. Ugyanez lesz a helyzet egy legalább 10 éves kamatperiódusú jelzáloghitelnél. Egy ötéves kamatperiódusúnál rövidebbnél jelenleg ilyen jövedelemmel maximum havi 150 ezer forintos törlesztőrészletet engedhetnek a bankok, júliustól viszont már csak 125 ezer forintot.

A rendelet a kisebb összegű hiteleknél, amilyenek például a gyorskölcsönök, jelentős könnyítést is tartalmaz. Jelenleg a bankoknak a JTM-szabályokat a 300 ezer forintot meg nem haladó összegű hitelre nem kell alkalmazni (a hitelkeret emelésének kivételével). Ez az összeg júliustól 450 ezer forintra emelkedik.

Az új szabályok július 1-jén lépnek hatályba, azokat a bankoknak a július 1.-től igényelt hiteleknél kell alkalmazniuk, az azt megelőzőeknél még nem. Így aki éppen a jövedelemhatáron van, és éppen kölcsönt akar felvenni, érdemes még június végéig igényelnie a hitelt.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS