Pénzügyi kultúra fejlesztése: pályázatot hirdet az MNB

2018. 12. 27., 15:02

A Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Civil Háló program részeként az MNB pályázatot hirdet civil és nonprofit szervezeteknek trénerek számára tartandó, pénzügyi kultúrát fejlesztő interaktív képzési programra, valamint a pénzügyi tudatosság gamifikációs (játékos információközlő) eszközökkel történő fejlesztésére. A pályázók 2019. január 31-ig nyújthatják be elképzeléseiket.

A 2018-ban megvalósult, a pénzügyi tudatosságot erősítő, közfoglalkoztatottak oktatásra vonatkozó és a hátrányos helyzetű régiók pénzügyi kultúrafejlesztését támogató sikeres civil projektek kedvező tapasztalatainak ismeretében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb nyílt pályázatot írt ki „Civil Háló támogatási program 2018-2019.” címmel. A pályázat – amelynek anyagi forrását a jegybank által kiszabott bírságok biztosítják – olyan pénzügyi fogyasztóvédelmi projektek megvalósítását támogatja, amelyek széles körben hatékony segítséget jelentenek a fogyasztók pénzügyi kultúrája és pénzügyi tudatossága erősítésében.

Az idei pályázat a jegybank által idén tavasszal eredményesen lebonyolított „Pénzügyek felsőfokon – Légy Kreatív!” egyetemi ötletpályázat néhány elképzelésének megvalósítására épül. A kiírás szerint a most meghirdetett új pályázatok megvalósításában az ötletgazda diákoknak is lehetőségük lesz részt venni, ugyanis a pályázó civil szervezeteknek biztosítaniuk kell a bevonásukat a folyamatba.

A „Civil Háló támogatási program 2018–2019.” pályázat témakörei:

  • Pénzügyi kultúrát fejlesztő interaktív képzési program trénerek, mentorok, belső oktatók, instruktorok, nevelők számára
  • Pénzügyi tudatosság fejlesztése gamifikációs eszközökkel

A pályázatra azon civil és non-profit szervezetek jelentkezhetnek, amelyek alapszabályban rögzített céljai között szerepel a (pénzügyi) fogyasztóvédelem, pénzügyi kultúra fejlesztése, a pénzügyi fogyasztói tudatosság növelése vagy a pénzügyi fogyasztói jogérvényesítés elősegítése tevékenységek közül legalább egy. Előnyt élveznek a kifejezetten pénzügyi fogyasztóvédelmi, illetve a széles társadalmi rétegeket elérő szervezetek, továbbá a sérülékeny és speciális csoportokkal együttműködő civil intézmények.

Egy szervezetnek egy kérelem benyújtására, s ezen belül egy projekt megvalósítására van lehetősége pályázni azért, hogy minél szélesebb kör részesülhessen támogatásban. A sikeres pályázatokat a szerződések megkötését követően 2019. december 31-ig kell megvalósítani, azok szakmai és pénzügyi teljesítését a jegybank teljeskörűen ellenőrzi.

Az írásos pályázatoknak legkésőbb 2019. január 31-én 16.00 óráig kell beérkezniük a jegybankba, a részletekről a pályázók az MNB Civil Háló honlapján tájékozódhatnak. A beérkezett pályázatokról szakmai bíráló bizottság javaslata alapján az MNB Igazgatósága dönt a nyilvános Pályázati kiírásnak megfelelően.

Az MNB társadalmi felelősségvállalási stratégiája alapján változatlanul kiemelt figyelmet fordít a fogyasztók pénzügyi tudatosságának növelésére, s ennek keretében részt vállal a hazai civil fogyasztóvédelmi szervezetek pénzügyi fogyasztóvédelmi tevékenységének támogatásában. A cél országos lefedettséget biztosító integrált pénzügyi fogyasztóvédelmi rendszer, a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat kialakítása, a jegybank és a civilek együttműködésének köszönhetően valós pénzügyi fogyasztóvédelmi szemléletváltás elérése Magyarországon – zárul a jegybank közleménye.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS