Ősztől újra törlesztene a még moratóriumban lévők nagy többsége

2021. 08. 23., 16:30

Pozitív, jövőközpontú és a problémák megoldására irányuló kommunikációt várnak a pénzügyi szolgáltatójuktól a lakossági ügyfelek a koronavírus-járvány okozta új környezetben – derül ki a CIB Bank nemrégiben a saját ügyfélkörében elvégzett online kutatásából. Az immár második alkalommal elvégzett felmérés alapján a válaszadók legnagyobb félelme változatlanul az, hogy egy családtagjuk elkapja a koronavírust, miközben az anyagi biztonságért inkább a fiatalabb, az egészségéért pedig az idősebb generáció aggódik jobban. A CIB Bank még hitelmoratóriumban lévő lakossági ügyfeleinek többsége szeptember után inkább már újra törlesztene.

A magyar lakosság jóval optimistább a koronavírus-járvány kapcsán, mint egy évvel ezelőtt, éhezik a jó hírekre, miközben szeretné visszakapni a régi életét is – derül ki abból, a több mint ötezer fő megkérdezésével készült kutatásból, amit a CIB Bank – 2020. júniusa után – már másodszor készített el annak érdekében, hogy felmérje a lakossági ügyfélkörnek a kialakult helyzettel kapcsolatos attitűdjeit.

Az elmúlt egy év érezhető változást hozott a lakossági ügyfelek bankjukkal szembeni elvárásaiban is. Látványosan, 16 százalékponttal, 29 százalékra nőtt például azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik pozitív, jövőbemutató és megoldásfókuszú kommunikációt várnak el a bankjuktól a kialakult helyzetben. Öt százalékponttal nőtt az említési arány a mindennapi életet segítő termékekről és szolgáltatásokról szóló kommunikáció igényénél is, tehát az ügyfelek egyre jelentősebb része várja el, hogy pénzügyi szolgáltatója mellette álljon a nehezebb időszakokban is.

A kutatás szerint a CIB Bank kommunikációjával a lakossági ügyfelek nagy többsége elégedett: a pénzintézet egy ötös skálán a válaszadók 43 százalékánál kapta meg a maximális pontszámot, további 35 százalék pedig 4-esre értékelte a bank e területen nyújtott teljesítményét.

Ami a járvány lehetséges következményeivel kapcsolatos aggodalmakat illeti, a kép hasonló a tavalyi kutatás eredményeihez. A legtöbben változatlanul attól félnek leginkább, hogy valamelyik családtagjuk elkapja a koronavírust, igaz, egy év alatt 47 százalék közeléből 41-re csökkent az érintett válaszadók aránya.

A járvány pozitív hatásaira vonatkozó kérdésnél sem változott a sorrend, csak az említési arányoknál történtek elmozdulások: azt, hogy a korábbinál több dolgot érhet el online, a válaszadók közel 9 százalékponttal nagyobb hányada (36,3 százaléka) jelölte meg, miközben a családdal töltött több idő említési aránya majdnem tíz százalékponttal, 29 százalék környékére csökkent.

A válaszadó CIB Bank ügyfelek közel 81 százaléka már megkapta legalább az első adag vakcinát, és csak 12,7 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem kívánja felvenni az oltást. Az oltási hajlandóság a kisebb településeken valamivel elmarad az átlagtól, miközben az idősebb korosztályoknál meghaladja azt. A kutatás eredményei szerint a válaszadók összességében egyre optimistábbak a pandémia kapcsán: azoknak az aránya, akik szerint a jövőben elkerülhetők a hasonló járványok, a tavalyi 50,3-ről mostanra 65,3 százalékra emelkedett.

A pénzügyi helyzetük várható alakulásával kapcsolatosan szintén jóval derűlátóbbak a CIB Bank lakossági ügyfelei, mint tavaly. Hat százalékponttal, 48 százalékra nőtt például azok aránya, akik szerint nem várható a háztartásuk jövedelmének csökkenése a közeljövőben. A megtakarításai csökkenéséről az ügyfelek 33 százaléka számolt be, szemben az egy évvel korábbi 38 százalékkal, miközben további mérséklődést már csak a válaszadók 20 százaléka vár.

Az egyes banki termékek tervezett használatára vonatkozó kérdésnél változatlanul az internetbanki, illetve mobilbanki szolgáltatás igénylése vezet – ezt a válaszadók negyede mondta szinte biztosra –, de viszonylag magas a megtakarítást és a lakásfelújítást tervezők aránya is.

Ami az online csatornák használatát illeti, a válaszadók 68 százaléka arról számolt be, hogy a pénzügyeinek a korábbinál nagyobb hányadát intézi online csatornákon. Az érintett ügyfelek – nem meglepő módon – leginkább átutalási tranzakciókhoz (93 százalék) és az egyenlegük lekérdezéséhez (65 százalék) használják az internetbankot vagy a mobilalkalmazást. A pénzügyek után a ruházati cikkek vásárlása az, amit a válaszadók a járvány kitörése óta inkább online végeznek: itt 32 százalék az említési arány, leginkább a fiatalabb generációknak köszönhetően.

A kutatás kitért a legutóbb szeptember végéig meghosszabbított törlesztési moratórium kérdésére is.  A válaszokból az derült ki, hogy a még moratóriumban lévő válaszadók nagy többsége – 62,8 százaléka – a hosszabbítás szeptember végi lejárta után ismét folytatná a törlesztést.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS