Pozitív, jövőközpontú és a problémák megoldására irányuló kommunikációt várnak a pénzügyi szolgáltatójuktól a lakossági ügyfelek a koronavírus-járvány okozta új környezetben – derül ki a CIB Bank nemrégiben a saját ügyfélkörében elvégzett online kutatásából. Az immár második alkalommal elvégzett felmérés alapján a válaszadók legnagyobb félelme változatlanul az, hogy egy családtagjuk elkapja a koronavírust, miközben az anyagi biztonságért inkább a fiatalabb, az egészségéért pedig az idősebb generáció aggódik jobban. A CIB Bank még hitelmoratóriumban lévő lakossági ügyfeleinek többsége szeptember után inkább már újra törlesztene.
A magyar lakosság jóval optimistább a koronavírus-járvány kapcsán, mint egy évvel ezelőtt, éhezik a jó hírekre, miközben szeretné visszakapni a régi életét is – derül ki abból, a több mint ötezer fő megkérdezésével készült kutatásból, amit a CIB Bank – 2020. júniusa után – már másodszor készített el annak érdekében, hogy felmérje a lakossági ügyfélkörnek a kialakult helyzettel kapcsolatos attitűdjeit.
Az elmúlt egy év érezhető változást hozott a lakossági ügyfelek bankjukkal szembeni elvárásaiban is. Látványosan, 16 százalékponttal, 29 százalékra nőtt például azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik pozitív, jövőbemutató és megoldásfókuszú kommunikációt várnak el a bankjuktól a kialakult helyzetben. Öt százalékponttal nőtt az említési arány a mindennapi életet segítő termékekről és szolgáltatásokról szóló kommunikáció igényénél is, tehát az ügyfelek egyre jelentősebb része várja el, hogy pénzügyi szolgáltatója mellette álljon a nehezebb időszakokban is.
A kutatás szerint a CIB Bank kommunikációjával a lakossági ügyfelek nagy többsége elégedett: a pénzintézet egy ötös skálán a válaszadók 43 százalékánál kapta meg a maximális pontszámot, további 35 százalék pedig 4-esre értékelte a bank e területen nyújtott teljesítményét.
Ami a járvány lehetséges következményeivel kapcsolatos aggodalmakat illeti, a kép hasonló a tavalyi kutatás eredményeihez. A legtöbben változatlanul attól félnek leginkább, hogy valamelyik családtagjuk elkapja a koronavírust, igaz, egy év alatt 47 százalék közeléből 41-re csökkent az érintett válaszadók aránya.
A járvány pozitív hatásaira vonatkozó kérdésnél sem változott a sorrend, csak az említési arányoknál történtek elmozdulások: azt, hogy a korábbinál több dolgot érhet el online, a válaszadók közel 9 százalékponttal nagyobb hányada (36,3 százaléka) jelölte meg, miközben a családdal töltött több idő említési aránya majdnem tíz százalékponttal, 29 százalék környékére csökkent.
A válaszadó CIB Bank ügyfelek közel 81 százaléka már megkapta legalább az első adag vakcinát, és csak 12,7 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem kívánja felvenni az oltást. Az oltási hajlandóság a kisebb településeken valamivel elmarad az átlagtól, miközben az idősebb korosztályoknál meghaladja azt. A kutatás eredményei szerint a válaszadók összességében egyre optimistábbak a pandémia kapcsán: azoknak az aránya, akik szerint a jövőben elkerülhetők a hasonló járványok, a tavalyi 50,3-ről mostanra 65,3 százalékra emelkedett.
A pénzügyi helyzetük várható alakulásával kapcsolatosan szintén jóval derűlátóbbak a CIB Bank lakossági ügyfelei, mint tavaly. Hat százalékponttal, 48 százalékra nőtt például azok aránya, akik szerint nem várható a háztartásuk jövedelmének csökkenése a közeljövőben. A megtakarításai csökkenéséről az ügyfelek 33 százaléka számolt be, szemben az egy évvel korábbi 38 százalékkal, miközben további mérséklődést már csak a válaszadók 20 százaléka vár.
Az egyes banki termékek tervezett használatára vonatkozó kérdésnél változatlanul az internetbanki, illetve mobilbanki szolgáltatás igénylése vezet – ezt a válaszadók negyede mondta szinte biztosra –, de viszonylag magas a megtakarítást és a lakásfelújítást tervezők aránya is.
Ami az online csatornák használatát illeti, a válaszadók 68 százaléka arról számolt be, hogy a pénzügyeinek a korábbinál nagyobb hányadát intézi online csatornákon. Az érintett ügyfelek – nem meglepő módon – leginkább átutalási tranzakciókhoz (93 százalék) és az egyenlegük lekérdezéséhez (65 százalék) használják az internetbankot vagy a mobilalkalmazást. A pénzügyek után a ruházati cikkek vásárlása az, amit a válaszadók a járvány kitörése óta inkább online végeznek: itt 32 százalék az említési arány, leginkább a fiatalabb generációknak köszönhetően.
A kutatás kitért a legutóbb szeptember végéig meghosszabbított törlesztési moratórium kérdésére is. A válaszokból az derült ki, hogy a még moratóriumban lévő válaszadók nagy többsége – 62,8 százaléka – a hosszabbítás szeptember végi lejárta után ismét folytatná a törlesztést.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.