Novemberre elment a bankok kedve a kamatcsökkentéstől

2023. 11. 06., 10:10

Hosszú idő után először szinte minden banknál elmaradtak a hónap eleji kamatmódosítások. Az MNB újabb kamatvágása ellenére sem a jelzáloghiteleknél, sem a személyi kölcsönöknél nem történt érdemi változás. A lakáshiteleknél ezt magyarázzák az október elején bevezetett kamatplafon miatt előrehozott kamatcsökkentések, azonban a plafont nem kapó személyi kölcsönök sem lettek olcsóbbak – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

Május óta az MNB-t követve a bankok kisebb lépésekben, de folyamatosan mérsékelték a lakossági hiteleik kamatait. A jegybank kamatcsökkentéseinek elindulása óta november elején fordult elő először, hogy a pénzintézetek lényegében nem nyúltak a kölcsöneik árazásához, holott az MNB folytatta a kamatvágást, még ha annak mértékét a korábbi egy százalékról 0,75-re mérsékelte is.

A november elején elmaradó banki lépésekre a lakáshitelek esetén magyarázatul szolgál az október 9-től bevezetett kamatplafon. Ez ugyanis 8,50 százalékban maximalizálta a lakáshitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Ennek eléréséhez a pénzintézetek többségének kamatot kellett csökkenteni, de az előnyük megtartása érdekében azok a bankok is hozzányúltak az áraikhoz, amelyek már október 9. előtt is 8,5 százalék alatt kínálták a jelzáloghiteleiket. Az előrehozott kamatcsökkentések eredményeként több bank az átlagos ügyfeleknek is 8 százalék alatti THM-mel kínálja az új lakáshiteleket.

Ezzel azonban meg is álltak a pénzintézetek, amelyek legközelebb várhatóan decemberben léphetnek majd a lakáshiteleknél. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a bankszövetséggel történt egyeztetését követően azt közölte, hogy az önkéntes kamatplafon decemberben, a november végén várható újabb jegybanki alapkamat-módosítás után csökkenhet tovább. Ha ez így történik majd, akkor kialakulhat egy új rend a hitelpiacon, amikor az aktuális kamatplafonhoz áraznak a bankok, és az összes ajánlat az attól számított bő egy százalékon belül lesz.

A kamatplafonnal a kormányzat célja az volt, hogy beindítsa a hónapok óta mélyrepülésben lévő lakáshitelpiacot, a látványos fellendüléshez azonban az edidiginél jóval kedvezőbb kölcsönökre lenne szükség, hiszen az ügyfelek még jól emlékezhetnek a két évvel ezelőtti ajánlatokra, amikor 4-5 százalékos THM-mel és az összköltséget tekintve milliókkal olcsóbban lehetett lakáshitelhez jutni. A nagyobb kamatcsökkentést azonban egyelőre a jelzáloghitelek árát befolyásoló referenciakamatok sem segítik, hiszen a BIRS 7 és 8 százalék közé ragadt, holott az idén már többször volt ez alatt is.

Ha valami megmozgathatja a lakásvásárlók fantáziáját, az sokkal inkább a januárban induló, 3 százalékos kamattal felvehető, akár 50 millió forintot is elérő CSOK Plusz hitel lehet, ez azonban csak azoknak a fiatal házaspároknak lesz elérhető, akik terveznek gyermeket. A további gyermeket nem vállaló családok számára pedig év végéig érhető el a hagyományos, újabban városi CSOK-nak nevezett támogatási forma, ami legfeljebb 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 15 millió forint kamattámogatott kölcsönt jelenthet, gyerekek számától függően.

A személyi kölcsönöknél ugyan nem kért a kormány a bankoktól kamatplafont, de az elmúlt hetekben mégis megálltak a bankok ezeknél a hiteleknél is a kamatcsökkentéssel, elvétve változtattak csak. Ennek okát nem a referenciakamatokban kell keresni, hiszen azok tempósan követik a jegybanki lépéseket, és így történt ez az elmúlt MNB-döntést követően is.

A Bank360.hu összesítése szerint a kamatplafon október 9-i bevezetésekor vagy azt követően néhány nappal meglépett kamatcsökkentések óta csupán két bank hajtott végre kisebb mértékű vagy speciális terméket érintő kamatmódosítást a jelzáloghiteleinél. A Raiffeisen Bank a 10 éves kamatperiódusú, lakáshitel kiváltásra felvehető kölcsönök kamatát csökkentette. A standard kamatmódosítás 1,39 százalékpontos volt, a legalább 600 ezer forint jövedelem igazolása esetén felvehető hitel kamata pedig 1,04 százalékponttal lett alacsonyabb. Az ügyleti kamat így az érintett lakáshiteleinél 7,60 és 8,15 százalék között van. A CIB Bank fix kamatozású jelzáloghitelek kamatát csökkentette, 0,10 százalékponttal, a Minősített Fogyasztóbarát lakáshitelek kamatát pedig 0,20 százalékponttal. Az ügyleti kamat így jelenleg 7,59 és 7,79 százalék között alakul a módosított hiteleknél.

A személyi kölcsönöknél azonban még ennyi mozgás sem történt az elmúlt hetekben. Egyedül az MBH Bank csökkentett kamatot október második felében. A 0,5 százalékos módosítás a szabad felhasználású és a hitelkiváltásra felvehető, legalább 5 millió forintos kölcsönöket érintette, amelyekhez legalább 400 ezer forint jövedelmet kell igazolni.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS