Novemberre elment a bankok kedve a kamatcsökkentéstől

2023. 11. 06., 10:10

Hosszú idő után először szinte minden banknál elmaradtak a hónap eleji kamatmódosítások. Az MNB újabb kamatvágása ellenére sem a jelzáloghiteleknél, sem a személyi kölcsönöknél nem történt érdemi változás. A lakáshiteleknél ezt magyarázzák az október elején bevezetett kamatplafon miatt előrehozott kamatcsökkentések, azonban a plafont nem kapó személyi kölcsönök sem lettek olcsóbbak – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

Május óta az MNB-t követve a bankok kisebb lépésekben, de folyamatosan mérsékelték a lakossági hiteleik kamatait. A jegybank kamatcsökkentéseinek elindulása óta november elején fordult elő először, hogy a pénzintézetek lényegében nem nyúltak a kölcsöneik árazásához, holott az MNB folytatta a kamatvágást, még ha annak mértékét a korábbi egy százalékról 0,75-re mérsékelte is.

A november elején elmaradó banki lépésekre a lakáshitelek esetén magyarázatul szolgál az október 9-től bevezetett kamatplafon. Ez ugyanis 8,50 százalékban maximalizálta a lakáshitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Ennek eléréséhez a pénzintézetek többségének kamatot kellett csökkenteni, de az előnyük megtartása érdekében azok a bankok is hozzányúltak az áraikhoz, amelyek már október 9. előtt is 8,5 százalék alatt kínálták a jelzáloghiteleiket. Az előrehozott kamatcsökkentések eredményeként több bank az átlagos ügyfeleknek is 8 százalék alatti THM-mel kínálja az új lakáshiteleket.

Ezzel azonban meg is álltak a pénzintézetek, amelyek legközelebb várhatóan decemberben léphetnek majd a lakáshiteleknél. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a bankszövetséggel történt egyeztetését követően azt közölte, hogy az önkéntes kamatplafon decemberben, a november végén várható újabb jegybanki alapkamat-módosítás után csökkenhet tovább. Ha ez így történik majd, akkor kialakulhat egy új rend a hitelpiacon, amikor az aktuális kamatplafonhoz áraznak a bankok, és az összes ajánlat az attól számított bő egy százalékon belül lesz.

A kamatplafonnal a kormányzat célja az volt, hogy beindítsa a hónapok óta mélyrepülésben lévő lakáshitelpiacot, a látványos fellendüléshez azonban az edidiginél jóval kedvezőbb kölcsönökre lenne szükség, hiszen az ügyfelek még jól emlékezhetnek a két évvel ezelőtti ajánlatokra, amikor 4-5 százalékos THM-mel és az összköltséget tekintve milliókkal olcsóbban lehetett lakáshitelhez jutni. A nagyobb kamatcsökkentést azonban egyelőre a jelzáloghitelek árát befolyásoló referenciakamatok sem segítik, hiszen a BIRS 7 és 8 százalék közé ragadt, holott az idén már többször volt ez alatt is.

Ha valami megmozgathatja a lakásvásárlók fantáziáját, az sokkal inkább a januárban induló, 3 százalékos kamattal felvehető, akár 50 millió forintot is elérő CSOK Plusz hitel lehet, ez azonban csak azoknak a fiatal házaspároknak lesz elérhető, akik terveznek gyermeket. A további gyermeket nem vállaló családok számára pedig év végéig érhető el a hagyományos, újabban városi CSOK-nak nevezett támogatási forma, ami legfeljebb 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 15 millió forint kamattámogatott kölcsönt jelenthet, gyerekek számától függően.

A személyi kölcsönöknél ugyan nem kért a kormány a bankoktól kamatplafont, de az elmúlt hetekben mégis megálltak a bankok ezeknél a hiteleknél is a kamatcsökkentéssel, elvétve változtattak csak. Ennek okát nem a referenciakamatokban kell keresni, hiszen azok tempósan követik a jegybanki lépéseket, és így történt ez az elmúlt MNB-döntést követően is.

A Bank360.hu összesítése szerint a kamatplafon október 9-i bevezetésekor vagy azt követően néhány nappal meglépett kamatcsökkentések óta csupán két bank hajtott végre kisebb mértékű vagy speciális terméket érintő kamatmódosítást a jelzáloghiteleinél. A Raiffeisen Bank a 10 éves kamatperiódusú, lakáshitel kiváltásra felvehető kölcsönök kamatát csökkentette. A standard kamatmódosítás 1,39 százalékpontos volt, a legalább 600 ezer forint jövedelem igazolása esetén felvehető hitel kamata pedig 1,04 százalékponttal lett alacsonyabb. Az ügyleti kamat így az érintett lakáshiteleinél 7,60 és 8,15 százalék között van. A CIB Bank fix kamatozású jelzáloghitelek kamatát csökkentette, 0,10 százalékponttal, a Minősített Fogyasztóbarát lakáshitelek kamatát pedig 0,20 százalékponttal. Az ügyleti kamat így jelenleg 7,59 és 7,79 százalék között alakul a módosított hiteleknél.

A személyi kölcsönöknél azonban még ennyi mozgás sem történt az elmúlt hetekben. Egyedül az MBH Bank csökkentett kamatot október második felében. A 0,5 százalékos módosítás a szabad felhasználású és a hitelkiváltásra felvehető, legalább 5 millió forintos kölcsönöket érintette, amelyekhez legalább 400 ezer forint jövedelmet kell igazolni.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 16., 22:10
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
2026-04-16 23:40:00
Ezernél is több új lakást kell építeni a következő években Kecskeméten, hogy a település lépést tarthasson a Mercedes-Benz üzemének bővítésével – derült ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség fórumán, amelyen az alföldi nagyváros lakhatási helyzetét tekintették át a német autógyártó társaság képviselői ingatlanpiaci szakértőkkel.
2026-04-16 15:05:00
A Duna House 2026 márciusi vévői érdeklődési adatai szerint a XIII. kerület változatlanul az összes budapesti kerület közül a legkeresettebb ingatlanpiaci célpont, miközben a budai oldalon a II. és XII. kerület erősödött. Az érdeklődési trendek elemzése ugyanakkor több pesti kerület – köztük a korábban Top 3-ban szereplő VII. kerület – mérsékelt, de tartós visszaesését jelzi.

  Rovathírek: HIPA

Ezernél is több új lakást kell építeni a következő években Kecskeméten, hogy a település lépést tarthasson a Mercedes-Benz üzemének bővítésével – derült ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség fórumán, amelyen az alföldi nagyváros lakhatási helyzetét tekintették át a német autógyártó társaság képviselői ingatlanpiaci szakértőkkel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.