Nevet váltott a Takarékbank

2019. 02. 14., 14:03

MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. néven folytatja tevékenységét a Takarék Csoport központi bankja, amelynek eddigi nevét – Takarékbank – a május 1-vel megalakuló és egy évvel később már országos lefedettségű, univerzális kereskedelmi bank viseli majd; a névváltoztatásról a csütörtöki rendkívüli közgyűlés döntött.

Első lépésként 2019. május 1-jén a Mohácsi Takarék Bank Zrt., a Pannon Takarék Bank Zrt. és a B3 TAKARÉK Szövetkezet egyesülésével lerakják az új, univerzális kereskedelmi bank alapjait, amely ezzel egyidejűleg átveszi a Takarék Csoport központi bankjának hitel- és betétállományait is. Az elmúlt évtizedek legjelentősebb pénzpiaci megújulásának részeként a korábbi, több mint száz kis takarékból egyetlen, korszerű bank jön létre Takarékbank néven, amely az ország legnagyobb fiókhálózatával rendelkezik majd.

A közgyűlés arról is döntött, hogy a központi bank teljes betét- és hitelállományát a Mohácsi Takarék Bank Zrt.-re ruházza át 2019. április 30-i fordulónappal, így az állomány – és ezzel az átruházásban érintett ügyfelek is – az újonnan létrejövő univerzális kereskedelmi bankhoz, új nevén Takarékbankhoz kerül.

A Takarék Csoport csaknem 2500 milliárd forintos konszolidált mérlegfőösszege és 6,5 százalékot meghaladó piaci részesedése alapján Magyarország negyedik legnagyobb bankcsoportja és a magyar pénzügyi rendszer meghatározó szereplője a közlemény szerint. Tagjai a szövetkezeti hitelintézetek, központi bankjuk a nevét most megváltoztató MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., valamint a takarékszövetkezetek szabályszerű működését biztosító Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ). A csoport tagjaként működik a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. és a Takarék Jelzálogbank Nyrt. is, valamint egyéb, faktorálással, lízinggel, informatikával, alapkezeléssel és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó társaságok, leányvállalatok.

A csoport 2018. november 30-án elfogadott üzleti stratégiájának megfelelően a 12 takarékszövetkezet, 2 regionális bank, valamint a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. fokozatos egyesítésével 2020-ra végleges formát ölt az új kereskedelmi bank. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS