Nem a lakáshitelek éve 2023

2023. 10. 22., 10:50

2023 I. félévében 25 ezer lakáshitelt engedélyeztek 263 milliárd forint értékben; 2022 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 55, összege 65 százalékkal csökkent – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Állományadatok

2023. június 30-án a magyarországi lakáshitel-állomány mintegy 4914 milliárd forint volt, 0,3 százalékkal alacsonyabb a 2022. év végi állomány értékénél. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya az előző év végihez hasonlóan 7,4 százalék volt – olvasható a statisztikai hivatal „Lakossági lakáshitelezés, 2023. I. félév” című kiadványában.

2023 I. félévében az államilag támogatott lakáshitelek állománya 1,5 százalékkal csökkent, a támogatás nélküli hiteleké pedig stagnált az előző év végihez képest, miközben a teljes lakáshitel-állományon belül arányuk lényegében változatlan maradt (18, illetve 82 százalék).

A problémamentes hitelek aránya 2015 és 2021 között 86 százalékról 97 százalékra emelkedett, majd ez az arány 2023 II. félévében tovább nőtt. A nem teljesítő kitettség aránya a 2022. év végi 3,2 százalékról 2023. I. félév végére 2,5 százalékra, a nem teljesítő hitelek száma pedig 21 ezerről 17 ezerre csökkent.

Jelentősen csökkent az engedélyezett hitelek összege

2023 I. félévében 25 ezer lakáshitelt engedélyeztek 263 milliárd forint értékben. 2022 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 55, összege 65 százalékkal csökkent. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2022. június végére elérte a 10,6 millió forintot, ami 3,2 millió forinttal kevesebb, mint 2022 I. félévében volt.

Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatottak száma és összege egyaránt 69 százalékkal visszaesett, az átlagos hitelösszeg pedig 9,9 millióról 10,0 millió forintra nőtt egy év alatt.

Az engedélyezett állami támogatás nélküli hitelek száma 48, összesített értéke 64 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az átlagos hitelnagyság pedig 15,5 millióról 10,7 millió forintra csökkent.

A támogatott hitelek aránya az engedélyezett hitelek számát illetően 32 százalékról 21 százalékra, értéküket tekintve pedig 23 százalékról 20 százalékra mérséklődött.

Minden felhasználási cél esetében visszaesett a folyósított hitelek száma és összege

2023 I. félévében 27 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 294 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 45, összege 50 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 49, összegének 62 százaléka ezt a célt szolgálta. 2023 I. félévében a használt lakások vásárlásához folyósított hitelek száma 50, összege 52 százalékkal lett kevesebb a 2022. I. félévinél. Az átlagos hitelösszeg ezalatt 14,0 millióról 13,6 millió forintra mérséklődött.

Az építéshez nyújtott hitelek száma 26, összege 41 százalékkal csökkent a 2022 I. félévihez mérten. Az átlagos hitelösszeg is jelentősen visszaesett, 7,2 millió forintról 5,7 millió forintra.

Az új lakás vásárlásához nyújtott hitelek száma 39, összege 40 százalékkal csökkent. Erre a célra átlagosan 18,1 millió forint összegű hitelt folyósítottak, amely alig változott az egy évvel korábbi, 18,2 millió forintos átlaghoz képest. Az új lakások építésére és vásárlására együttesen fordított összeg a teljes lakáshitelezésen belül az előző év azonos időszaki 25 százalékról 29 százalékra emelkedett.

2023 I. félévében tovább csökkent a korszerűsítésre, bővítésre felvett hitelek száma és összege. Az előbbi 53, az utóbbi 66 százalékkal lett kevesebb az előző év azonos időszakinál. Az átlagos hitelösszeg korszerűsítésre 4,4 millió, bővítésre 3,3 millió forint volt, mindkettő elmaradt az egy évvel korábbitól (6,0, illetve 4,2 millió forint). A korszerűsítésre, bővítésre folyósított hitelek összege a teljes lakáshitelezésen belül 5,3 százalékra mérséklődött a 2022. I. félévi 7,8 százalékról.

A hitelkiváltások száma 58, összege 69 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz mérten, eközben az átlagos hitelösszeg 12,3 millió forintról 9,1 millió forintra csökkent.

Csökkent a csoktámogatások folyósítása

A 2016. januártól 2023. júniusig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma 240 ezer, összege 581 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott. Ugyanebben az időszakban új lakás építésére és vásárlására együtt 75 ezer csoktámogatást folyósítottak, ami az esetek 31 százalékát jelentette. Ugyanakkor a kiutalt támogatások teljes összegének 49 százalékát fordították új lakások megszerzésére.

2023 I. félévében a folyósított támogatások száma 46, összege 47 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.

2023 I. félévében az esetek 67 százalékában használt, 10-10 százalékában pedig új lakások építésére és vásárlására folyósították a támogatásokat. A támogatások összegét tekintve ugyanakkor magasabb volt az új lakások részesedése (14 százalék).

A csok egy folyósításra jutó átlagos összege 2023 I. félévében
– új lakás építése esetén 2,7 millió,
– új lakás vásárlásakor 3,9 millió,
– használt lakás vásárlásakor 1,8 millió forint volt.

2023 I. félévében a csok összegének szinte teljes egészét bankok folyósították, jelzáloghitel-intézeteken keresztül csak elenyésző arányban jutott el az igénylőkhöz a támogatás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS