MNB: nincs váratlan tehernövekedés a törlesztési moratórium miatt

2020. 06. 10., 19:30

A törlesztési moratórium alatt senkinek sem kell számolnia váratlan tehernövekedéssel. Az ügyfelek bizonytalanságával, leendő „bajjal” riogató értelmezések tévesek. Az MNB és a bankok minden lehetséges kommunikációs fórumon tájékoztatják a fogyasztókat a fizetési stop feltételeiről – olvasható a jegybank közleményében.

A törlesztési moratórium nagy előnye, hogy nem csak átmeneti könnyebbséget ad az ügyfeleknek a – sokuknak a vírus miatti munkahelyi/családi változások nyomán a mentőövet jelentő – 9 hónapnyi törlesztési stoppal, de utána is garantálja a kiszámítható törlesztőrészletet. A moratórium miatt ugyanis 2021-től senkinek nem nőhet a havi törlesztője (ez csak a változó kamatozású hitelnél módosulhat, amihez nincs köze a moratóriumnak).

A fizetési stop alatti időszakban felgyűlő kamatokat nem csapják a tőketartozáshoz, vagyis nem lesz kamatos kamat. A kamatok teljesítésére az ügyfél hitelének futamideje hosszabbodik meg automatikusan, de úgy, hogy az önmagában nem jelent növekvő havi terhet, és a moratórium végén előre látható a lefutása.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint még egy jelentős, 10 millió forint tőketartozású, 4,5 százalékos THM-es, 10 éves hátralévő futamidejű lakáshitelnél is csak 5 hónappal nyúlik meg a futamidő a kamatok teljesítésére. Cserébe az ügyfél a veszélyhelyzetben kap azonnali segítséget úgy, hogy 70 ezer forint előnye lesz amiatt, mert pénzét a törlesztés helyett most másra tudja használni (nem kell pl. feltörni megtakarításait sem).

A törlesztési moratórium igénybevétele (vagy éppen a fizetés folytatása) ráadásul nem egyszeri, visszavonhatatlan döntés. A moratóriumot idén év végéig bármikor választhatja az ügyfél, ha élethelyzete kedvezőtlenebbé fordulna. A törlesztés felfüggesztése jelzés erről a banknak, de – különösen, ha csoportos beszedési megbízással történik a törlesztők levonása – érdemes döntésünkről tájékoztatni is a hitelnyújtót (pl. telefonos ügyfélszolgálaton). Ugyanígy bármikor lehetőség van folytatni az abbahagyott törlesztést is, ezt viszont – ha a bank emeli le a törlesztőrészletet - mindenképp jelezni kell hitelintézetnek.

Az MNB a törlesztési moratórium kezdetétől aktív kommunikációs kampányt folytat a hiteladósok tájékoztatására. A jegybank honlapján a moratóriumról Kérdések és válaszok menüpontot, illetve a járvány miatti összes pénzügyi intézkedés – így a moratórium - jellemzőit összefoglaló külön alhonlapot hozott létre. A jegybanki munkatársak 8 szakmai cikket jelentettek meg az ország legnagyobb portáljain a fizetési stop jellemzőiről, és folyamatosan rendelkezésre állnak az újságírók részére is. Az MNB Ügyfélszolgálata június elejéig kb. 1200 ügyfélmegkeresésre adott tájékoztatást a moratórium és a további pénzügyi intézkedések jellemzőiről. Június 8-tól újra akár személyesen is elérhetők a megyeszékhelyeken a Pénzügyi Navigátor tanácsadó irodák is, ők is szívesen adnak információt a moratórium jellemzőiről.

A pénzügyi intézmények is aktívan tájékoztatnak a moratóriumról, ezt az információnyújtást pedig a jegybank folyamatosan ellenőrzi. Ennek keretében az MNB eddig 30 bank honlapján közel 550 oldalnyi ügyféltájékoztatót tekintett át, s 146 felszólítást küldött el e banki honlaptartalmak korrigálására.

A moratórium iránti bizalmat jelzi, hogy június elejéig több millió adós döntött a hiteltörlesztési moratórium igénybevétele mellett és élvezi annak előnyeit ebben a nehéz gazdasági helyzetben.

Magyar Nemzeti Bank

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS