MNB: az új hitelezésben gyakorlatilag eltűntek az éven belül változó kamatozású lakáshitelek

2019. 03. 02., 17:03

2018 egészében a teljes vállalati hitelállomány mintegy 14 százalékkal, a kkv-szegmens hitelállománya közel 12 százalékkal bővült – tájékoztatott az MNB.

A nem ár jellegű hitelfeltételek enyhülése mellett megtorpant a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet emelkedése a negyedik negyedévben, amit az NHP fix konstrukcióval kapcsolatos kivárás magyarázhat. A háztartási hitelállomány 7 százalékkal nőtt az év során, a lakáshitelek és a személyi kölcsönök új szerződéskötéseinek dinamikus emelkedése mellett. Az új lakáshitelek szinte kizárólag éven túli kamatfixálás mellett kerültek kihelyezésre, de az 5 éven túli kamatperiódusú hitelek aránya is 60 százalék fölé emelkedett az utolsó negyedévben, jegybanki intézkedéseknek köszönhetően.

2018 utolsó negyedévében a vállalatok tranzakció alapú hitelállomány-növekedése elmaradt a korábbi negyedévekben megfigyelttől, amelyet egyedi és átmeneti tényezők okoztak. A közel 180 milliárd forintot elérő bővülés mintegy háromnegyede a kkv-szektorhoz volt köthető. Éves összevetésben 892 milliárd forinttal emelkedett a vállalati hitelállomány a tranzakciók eredőjeként, ami 13,6 százalékos éves bővülésnek felel meg, amely dinamika egyrészt kiemelkedőnek tekinthető a régióban, másrészt az elmúlt 10 év legmagasabb hazai növekedési üteme. A kkv-szektor hitelállománya előzetes adatok alapján közel 12 százalékkal nőtt éves összevetésben, ezen belül a mikrovállalatok esetében volt megfigyelhető a legnagyobb mértékű – éves alapon közel 21 százalékos – emelkedés. A tranzakciós bővüléshez a kkv-szektor hitelfelvétele mellett számos nagyvállalat egyedi és nagy volumenű ügylete is hozzájárult. Az új szerződéskötések 2018. évi értéke az előző évihez közeli, 3400 milliárd forint volt.

A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok válaszai alapján a negyedik negyedévben minden vállalati méretkategóriában enyhültek a hitelhez jutás feltételei, amely elsősorban nem ár jellegű feltételeket érintett. Az enyhítés mögötti tényezők között a válaszadók elsősorban a bankok közötti verseny fokozódását említették. A tavalyi évre jellemző erősödő hitelkereslet a hosszabb lejáratú hitelek iránt az utolsó negyedévben megtorpant. Ennek átmeneti jellegét ugyanakkor alátámasztja, hogy a bankok 2019 első félévében egyöntetűen a hitelkereslet újbóli növekedésére számítanak. Ebben feltételezhetően szerepet játszik, hogy egyes vállalkozások az év utolsó negyedében 2019-re halasztották beruházásaikat az NHP fix konstrukció keretében januártól elérhető hosszú futamidejű, fix kamatozású hitelek igénybevétele érdekében.

A háztartások hitelállománya a negyedév során 108 milliárd forinttal, az év egészében összesen 424 milliárd forinttal emelkedett a hiteltranzakciók hatására. Ennek eredményeképpen az állomány 7,3 százalékkal nőtt 2018-ban. A lakáshitel-kibocsátás 31 százalékkal bővült az év egészében 2017-hez viszonyítva, így 850 milliárd forintot tett ki, ezzel pedig nominálisan elérte a 2008. évi szintet. A jelenlegi hitelciklusban azonban a 2008-as globális pénzügyi válság előtti időszakkal ellentétben a hatályos adósságfék-szabályok gátat szabnak a lakosság túlzott eladósodásának. A személyi kölcsönök éves kibocsátása másfélszeresére emelkedett 2017-hez képest, amiben szerepet játszik a kamatszint csökkenése és a maximális szerződéses összeg emelkedése, amelyek hatására ez a termék versenyképessé vált akár lakáscélhoz kapcsolódó felhasználásra is.

A hitelfeltételek sem a lakáscélú-, sem a fogyasztási hitelszegmensben nem változtak érdemben, és a bankok 2019 első felében sem terveznek lazítani a hitelezési standardokon. A kereslet a két szegmensben eltérően alakult: a lakáshitelek esetében élénkülést, a fogyasztási szegmensben azonban enyhe visszaesést tapasztaltak a bankok. Ez a visszaesés a megkérdezett intézmények szerint átmeneti, és 2019 első felére újabb élénkülést várnak.

Az év végére a bankok az új lakáshiteleket már szinte kizárólag éven túli kamatfixálás mellett nyújtották, amelyen belül az 5 éven túl fixált kamatozású hitelek aránya is 60 százalék fölé emelkedett a negyedik negyedévben. Az öt évnél hosszabb kamatfixálású lakáshitelek térnyerésében a banki forrásköltségek mérséklését célzó jegybanki programok mellett szerepet játszott a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek növekvő piaci részesedése is. A hitelezés egészséges szerkezetének fenntartásához a 2018. október 1-jétől kamatrögzítési periódusok szerint differenciált jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató előírás is hozzájárul. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 15., 17:05
A tartósan élénk kereslet miatt az eladók kerültek helyzetbe a lakáspiacon, és egyre kisebb árengedményre hajlandóak az ingatlan értékesítésekor. Az Otthon Centrum első negyedéves összegzése szerint a panelek árából engedik a legkevesebbet a tulajdonosok.
2025. 05. 14., 18:25
2025 első negyedévében is folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak taglétszám-növekedése, az öngondoskodók és a munkáltatók pedig szintén tovább növelték befizetéseiket. A nyugdíjkasszák vagyongyarapodását visszafogták a lakhatási célú kifizetések; a Pénztárszövetség várakozásai szerint pedig az év során összesen 150–200 milliárd forint nyugdíjvagyont használhatnak fel erre a tagok.
2025-05-14 23:10:44
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) közel négy évtizede segíti tudásmegosztással a hazai vállalatok versenyképességét, és kiemelt céljai között szerepel a kkv-k szakmai támogatása. Ennek jegyében június 3-tól az ATV-n és a TV2 Play-en egyedi műsorformátumot indít Cégfejlesztők címmel magyar vállalkozások fejlesztésére. A műsor szakmai zsűrijének tagja lesz Eppel János, a VOSZ elnöke.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS