2018 egészében a teljes vállalati hitelállomány mintegy 14 százalékkal, a kkv-szegmens hitelállománya közel 12 százalékkal bővült – tájékoztatott az MNB.
A nem ár jellegű hitelfeltételek enyhülése mellett megtorpant a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet emelkedése a negyedik negyedévben, amit az NHP fix konstrukcióval kapcsolatos kivárás magyarázhat. A háztartási hitelállomány 7 százalékkal nőtt az év során, a lakáshitelek és a személyi kölcsönök új szerződéskötéseinek dinamikus emelkedése mellett. Az új lakáshitelek szinte kizárólag éven túli kamatfixálás mellett kerültek kihelyezésre, de az 5 éven túli kamatperiódusú hitelek aránya is 60 százalék fölé emelkedett az utolsó negyedévben, jegybanki intézkedéseknek köszönhetően.
2018 utolsó negyedévében a vállalatok tranzakció alapú hitelállomány-növekedése elmaradt a korábbi negyedévekben megfigyelttől, amelyet egyedi és átmeneti tényezők okoztak. A közel 180 milliárd forintot elérő bővülés mintegy háromnegyede a kkv-szektorhoz volt köthető. Éves összevetésben 892 milliárd forinttal emelkedett a vállalati hitelállomány a tranzakciók eredőjeként, ami 13,6 százalékos éves bővülésnek felel meg, amely dinamika egyrészt kiemelkedőnek tekinthető a régióban, másrészt az elmúlt 10 év legmagasabb hazai növekedési üteme. A kkv-szektor hitelállománya előzetes adatok alapján közel 12 százalékkal nőtt éves összevetésben, ezen belül a mikrovállalatok esetében volt megfigyelhető a legnagyobb mértékű – éves alapon közel 21 százalékos – emelkedés. A tranzakciós bővüléshez a kkv-szektor hitelfelvétele mellett számos nagyvállalat egyedi és nagy volumenű ügylete is hozzájárult. Az új szerződéskötések 2018. évi értéke az előző évihez közeli, 3400 milliárd forint volt.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok válaszai alapján a negyedik negyedévben minden vállalati méretkategóriában enyhültek a hitelhez jutás feltételei, amely elsősorban nem ár jellegű feltételeket érintett. Az enyhítés mögötti tényezők között a válaszadók elsősorban a bankok közötti verseny fokozódását említették. A tavalyi évre jellemző erősödő hitelkereslet a hosszabb lejáratú hitelek iránt az utolsó negyedévben megtorpant. Ennek átmeneti jellegét ugyanakkor alátámasztja, hogy a bankok 2019 első félévében egyöntetűen a hitelkereslet újbóli növekedésére számítanak. Ebben feltételezhetően szerepet játszik, hogy egyes vállalkozások az év utolsó negyedében 2019-re halasztották beruházásaikat az NHP fix konstrukció keretében januártól elérhető hosszú futamidejű, fix kamatozású hitelek igénybevétele érdekében.
A háztartások hitelállománya a negyedév során 108 milliárd forinttal, az év egészében összesen 424 milliárd forinttal emelkedett a hiteltranzakciók hatására. Ennek eredményeképpen az állomány 7,3 százalékkal nőtt 2018-ban. A lakáshitel-kibocsátás 31 százalékkal bővült az év egészében 2017-hez viszonyítva, így 850 milliárd forintot tett ki, ezzel pedig nominálisan elérte a 2008. évi szintet. A jelenlegi hitelciklusban azonban a 2008-as globális pénzügyi válság előtti időszakkal ellentétben a hatályos adósságfék-szabályok gátat szabnak a lakosság túlzott eladósodásának. A személyi kölcsönök éves kibocsátása másfélszeresére emelkedett 2017-hez képest, amiben szerepet játszik a kamatszint csökkenése és a maximális szerződéses összeg emelkedése, amelyek hatására ez a termék versenyképessé vált akár lakáscélhoz kapcsolódó felhasználásra is.
A hitelfeltételek sem a lakáscélú-, sem a fogyasztási hitelszegmensben nem változtak érdemben, és a bankok 2019 első felében sem terveznek lazítani a hitelezési standardokon. A kereslet a két szegmensben eltérően alakult: a lakáshitelek esetében élénkülést, a fogyasztási szegmensben azonban enyhe visszaesést tapasztaltak a bankok. Ez a visszaesés a megkérdezett intézmények szerint átmeneti, és 2019 első felére újabb élénkülést várnak.
Az év végére a bankok az új lakáshiteleket már szinte kizárólag éven túli kamatfixálás mellett nyújtották, amelyen belül az 5 éven túl fixált kamatozású hitelek aránya is 60 százalék fölé emelkedett a negyedik negyedévben. Az öt évnél hosszabb kamatfixálású lakáshitelek térnyerésében a banki forrásköltségek mérséklését célzó jegybanki programok mellett szerepet játszott a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek növekvő piaci részesedése is. A hitelezés egészséges szerkezetének fenntartásához a 2018. október 1-jétől kamatrögzítési periódusok szerint differenciált jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató előírás is hozzájárul. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.