MNB: a bankok a fordulat jeleit érzik a lakossági hitelpiacon

2023. 11. 07., 14:10

2023 harmadik negyedévében a hitelintézetek összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, amelyeken az elkövetkező fél évben sem terveznek módosítani. A negyedév során a válaszadó intézmények mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek iránt a hitelkereslet élénkülését tapasztalták, amelynek további erősödésére számítanak – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank.

A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2023 harmadik negyedévében a bankok összességében nem változtattak jelentősen a vállalati hitelfeltételeken. Ugyanakkor a bizonytalan gazdasági kilátások és a szegmenst érintő kihívások miatt a nagy és közepes vállalatok körében a felárak növelését a bankok nettó értelemben vett 12 százaléka jelezte, a kis- és mikrovállalatok körében pedig a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinten a bankok 21 százaléka emelt. A válaszadó intézmények a következő fél évben sem terveznek érdemben változtatni a vállalati hitelsztenderdeken, a felszámított díjak terén azonban a bankok ötöde jelezte csökkentési szándékát a fokozódó piaci verseny miatt.

2023 harmadik negyedévében a felmérésben részt vevő bankok nettó értelemben vett 39 százaléka csökkenő hitelkeresletet tapasztalt a vállalati hitelek iránt, a hosszú lejáratú hitelek keresletcsökkenéséről pedig még nagyobb arányuk, mintegy kétharmaduk számolt be. 2023 negyedik és 2024 első negyedévére vonatkozóan már csupán nettó 6 százalékuk számol tovább csökkenő vállalati hitelkereslettel.

Az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein a bankok 21 százaléka szigorított 2023 harmadik negyedévében, az irodaházak finanszírozási feltételein pedig ennél is nagyobb arányuk – 43 százalék – szigorított iparágspecifikus problémákra hivatkozva. Előretekintve a bankok a kereskedelmiingatlan-piac szegmensei közül egyedül a logisztikai központok hitelezési feltételein nem terveznek változtatni, míg a lakásprojektek esetében 26 százalékuk, a bevásárlóközpontok esetében 15 százalékuk, az irodaházak tekintetében pedig 47 százalékuk szigorítana az üzletiingatlan-piac romló kilátásai miatt.

A harmadik negyedévben a válaszadó intézmények 24 százaléka tapasztalt keresletcsökkenést az üzleti célú ingatlanhitelek iránt. A logisztikai központok esetében ugyanakkor nettó 43 százalékuk élénkülő keresletről számolt be, amely azonban csökkenésbe fordulhat a következő fél évben, így az év végén és a következő év elején valamennyi kereskedelmiingatlan-szegmensben esést valószínűsítenek a bankok.

A 2023 harmadik negyedévében az újonnan kihelyezett lakáscélú hitelek feltételeit változatlanul hagyták a bankok, a részfeltételeket tekintve egyedül a felárak lazítását jelezte a válaszadók nettó értelemben vett 16 százaléka. A felárak csökkentésében az intézmények szerint a piaci verseny és a javuló forrásbevonási lehetőségek játszottak szerepet. A következő fél évben a bankok nettó 27 százaléka tervez szigorítani a lakáshitelek sztenderdjein, ugyanakkor az árjellegű feltételek tekintetében 86 százalékuk – az önkéntes THM-plafon bevezetésével összefüggésben – lazítást helyezett kilátásba. A harmadik negyedévben a bankok 63 százaléka már a lakáshitelkereslet élénkülését tapasztalta, a következő fél évre előretekintve pedig szinte valamennyi bank további keresletélénkülésre számít a lakáshitelek piacán.

2023 harmadik negyedévében a fogyasztási hitelek feltételein a bankok 4 százaléka lazított, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében azonban nettó 13 százaléka szigorított a felárak emelése révén. A következő fél évben a piaci részesedésük növelése céljából a bankok nettó 5 százaléka további lazítást helyezett kilátásba a fogyasztási hiteleken alkalmazott felárak mérséklésén keresztül, míg a fedezett fogyasztási hitelek sztenderdjein tovább szigorítanának. A válaszadó intézmények nettó értelemben vett 22 százaléka erősödő hitelkeresletet érzékelt a fogyasztási hitelek iránt a harmadik negyedévben, a kisösszegű fogyasztási hitelek esetében pedig nettó 44 százalékuk tapasztalt keresletélénkülést. A bankok 10 százaléka számít tovább élénkülő keresletre ezen a piacon.

Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB 2023 harmadik negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2023. október 1. és 17. között válaszoltak. (MNB)

A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken:

http://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesi-felmeres

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS