MNB: a bankok a fordulat jeleit érzik a lakossági hitelpiacon

2023. 11. 07., 14:10

2023 harmadik negyedévében a hitelintézetek összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, amelyeken az elkövetkező fél évben sem terveznek módosítani. A negyedév során a válaszadó intézmények mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek iránt a hitelkereslet élénkülését tapasztalták, amelynek további erősödésére számítanak – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank.

A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2023 harmadik negyedévében a bankok összességében nem változtattak jelentősen a vállalati hitelfeltételeken. Ugyanakkor a bizonytalan gazdasági kilátások és a szegmenst érintő kihívások miatt a nagy és közepes vállalatok körében a felárak növelését a bankok nettó értelemben vett 12 százaléka jelezte, a kis- és mikrovállalatok körében pedig a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinten a bankok 21 százaléka emelt. A válaszadó intézmények a következő fél évben sem terveznek érdemben változtatni a vállalati hitelsztenderdeken, a felszámított díjak terén azonban a bankok ötöde jelezte csökkentési szándékát a fokozódó piaci verseny miatt.

2023 harmadik negyedévében a felmérésben részt vevő bankok nettó értelemben vett 39 százaléka csökkenő hitelkeresletet tapasztalt a vállalati hitelek iránt, a hosszú lejáratú hitelek keresletcsökkenéséről pedig még nagyobb arányuk, mintegy kétharmaduk számolt be. 2023 negyedik és 2024 első negyedévére vonatkozóan már csupán nettó 6 százalékuk számol tovább csökkenő vállalati hitelkereslettel.

Az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein a bankok 21 százaléka szigorított 2023 harmadik negyedévében, az irodaházak finanszírozási feltételein pedig ennél is nagyobb arányuk – 43 százalék – szigorított iparágspecifikus problémákra hivatkozva. Előretekintve a bankok a kereskedelmiingatlan-piac szegmensei közül egyedül a logisztikai központok hitelezési feltételein nem terveznek változtatni, míg a lakásprojektek esetében 26 százalékuk, a bevásárlóközpontok esetében 15 százalékuk, az irodaházak tekintetében pedig 47 százalékuk szigorítana az üzletiingatlan-piac romló kilátásai miatt.

A harmadik negyedévben a válaszadó intézmények 24 százaléka tapasztalt keresletcsökkenést az üzleti célú ingatlanhitelek iránt. A logisztikai központok esetében ugyanakkor nettó 43 százalékuk élénkülő keresletről számolt be, amely azonban csökkenésbe fordulhat a következő fél évben, így az év végén és a következő év elején valamennyi kereskedelmiingatlan-szegmensben esést valószínűsítenek a bankok.

A 2023 harmadik negyedévében az újonnan kihelyezett lakáscélú hitelek feltételeit változatlanul hagyták a bankok, a részfeltételeket tekintve egyedül a felárak lazítását jelezte a válaszadók nettó értelemben vett 16 százaléka. A felárak csökkentésében az intézmények szerint a piaci verseny és a javuló forrásbevonási lehetőségek játszottak szerepet. A következő fél évben a bankok nettó 27 százaléka tervez szigorítani a lakáshitelek sztenderdjein, ugyanakkor az árjellegű feltételek tekintetében 86 százalékuk – az önkéntes THM-plafon bevezetésével összefüggésben – lazítást helyezett kilátásba. A harmadik negyedévben a bankok 63 százaléka már a lakáshitelkereslet élénkülését tapasztalta, a következő fél évre előretekintve pedig szinte valamennyi bank további keresletélénkülésre számít a lakáshitelek piacán.

2023 harmadik negyedévében a fogyasztási hitelek feltételein a bankok 4 százaléka lazított, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében azonban nettó 13 százaléka szigorított a felárak emelése révén. A következő fél évben a piaci részesedésük növelése céljából a bankok nettó 5 százaléka további lazítást helyezett kilátásba a fogyasztási hiteleken alkalmazott felárak mérséklésén keresztül, míg a fedezett fogyasztási hitelek sztenderdjein tovább szigorítanának. A válaszadó intézmények nettó értelemben vett 22 százaléka erősödő hitelkeresletet érzékelt a fogyasztási hitelek iránt a harmadik negyedévben, a kisösszegű fogyasztási hitelek esetében pedig nettó 44 százalékuk tapasztalt keresletélénkülést. A bankok 10 százaléka számít tovább élénkülő keresletre ezen a piacon.

Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB 2023 harmadik negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2023. október 1. és 17. között válaszoltak. (MNB)

A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken:

http://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesi-felmeres

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.
2026-08-12 18:05:00
2026 júliusában a hazai lakáspiac azon a pályán maradt, amelyet az első félév kirajzolt. A forgalom éves összevetésben lényegében stagnál, a kereslet a nyári szezonnak megfelelően visszafogott, a vevői szerkezet átalakulása viszont töretlenül folytatódik – írják havi összefoglalójukban a Duna House szakértői.
2026-08-12 16:45:00
A kormány az augusztus 12-i helyszínbejárást követően a vízügyi, energetikai és védelmi szakemberek egybehangzó javaslata alapján két döntést hozott, hogy biztosítsa a Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátását a Duna alacsony vízállásánál is. A hosszabb távú intézkedés egy fenékküszöb építése a mederben, de ha gyors beavatkozás szükséges, akkor a megfelelő helyeken elsüllyesztett két bárkával emelik meg ideiglenesen a vízszintet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS