MNB: a bankok a fordulat jeleit érzik a lakossági hitelpiacon

2023. 11. 07., 14:10

2023 harmadik negyedévében a hitelintézetek összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, amelyeken az elkövetkező fél évben sem terveznek módosítani. A negyedév során a válaszadó intézmények mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek iránt a hitelkereslet élénkülését tapasztalták, amelynek további erősödésére számítanak – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank.

A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2023 harmadik negyedévében a bankok összességében nem változtattak jelentősen a vállalati hitelfeltételeken. Ugyanakkor a bizonytalan gazdasági kilátások és a szegmenst érintő kihívások miatt a nagy és közepes vállalatok körében a felárak növelését a bankok nettó értelemben vett 12 százaléka jelezte, a kis- és mikrovállalatok körében pedig a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinten a bankok 21 százaléka emelt. A válaszadó intézmények a következő fél évben sem terveznek érdemben változtatni a vállalati hitelsztenderdeken, a felszámított díjak terén azonban a bankok ötöde jelezte csökkentési szándékát a fokozódó piaci verseny miatt.

2023 harmadik negyedévében a felmérésben részt vevő bankok nettó értelemben vett 39 százaléka csökkenő hitelkeresletet tapasztalt a vállalati hitelek iránt, a hosszú lejáratú hitelek keresletcsökkenéséről pedig még nagyobb arányuk, mintegy kétharmaduk számolt be. 2023 negyedik és 2024 első negyedévére vonatkozóan már csupán nettó 6 százalékuk számol tovább csökkenő vállalati hitelkereslettel.

Az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein a bankok 21 százaléka szigorított 2023 harmadik negyedévében, az irodaházak finanszírozási feltételein pedig ennél is nagyobb arányuk – 43 százalék – szigorított iparágspecifikus problémákra hivatkozva. Előretekintve a bankok a kereskedelmiingatlan-piac szegmensei közül egyedül a logisztikai központok hitelezési feltételein nem terveznek változtatni, míg a lakásprojektek esetében 26 százalékuk, a bevásárlóközpontok esetében 15 százalékuk, az irodaházak tekintetében pedig 47 százalékuk szigorítana az üzletiingatlan-piac romló kilátásai miatt.

A harmadik negyedévben a válaszadó intézmények 24 százaléka tapasztalt keresletcsökkenést az üzleti célú ingatlanhitelek iránt. A logisztikai központok esetében ugyanakkor nettó 43 százalékuk élénkülő keresletről számolt be, amely azonban csökkenésbe fordulhat a következő fél évben, így az év végén és a következő év elején valamennyi kereskedelmiingatlan-szegmensben esést valószínűsítenek a bankok.

A 2023 harmadik negyedévében az újonnan kihelyezett lakáscélú hitelek feltételeit változatlanul hagyták a bankok, a részfeltételeket tekintve egyedül a felárak lazítását jelezte a válaszadók nettó értelemben vett 16 százaléka. A felárak csökkentésében az intézmények szerint a piaci verseny és a javuló forrásbevonási lehetőségek játszottak szerepet. A következő fél évben a bankok nettó 27 százaléka tervez szigorítani a lakáshitelek sztenderdjein, ugyanakkor az árjellegű feltételek tekintetében 86 százalékuk – az önkéntes THM-plafon bevezetésével összefüggésben – lazítást helyezett kilátásba. A harmadik negyedévben a bankok 63 százaléka már a lakáshitelkereslet élénkülését tapasztalta, a következő fél évre előretekintve pedig szinte valamennyi bank további keresletélénkülésre számít a lakáshitelek piacán.

2023 harmadik negyedévében a fogyasztási hitelek feltételein a bankok 4 százaléka lazított, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében azonban nettó 13 százaléka szigorított a felárak emelése révén. A következő fél évben a piaci részesedésük növelése céljából a bankok nettó 5 százaléka további lazítást helyezett kilátásba a fogyasztási hiteleken alkalmazott felárak mérséklésén keresztül, míg a fedezett fogyasztási hitelek sztenderdjein tovább szigorítanának. A válaszadó intézmények nettó értelemben vett 22 százaléka erősödő hitelkeresletet érzékelt a fogyasztási hitelek iránt a harmadik negyedévben, a kisösszegű fogyasztási hitelek esetében pedig nettó 44 százalékuk tapasztalt keresletélénkülést. A bankok 10 százaléka számít tovább élénkülő keresletre ezen a piacon.

Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB 2023 harmadik negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2023. október 1. és 17. között válaszoltak. (MNB)

A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken:

http://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesi-felmeres

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS