Megkezdte tényleges működését a Magyar Bankholding Zrt.

2020. 12. 16., 10:45

December 15-én megkezdte tényleges működését a Magyar Bankholding Zrt., miután a Magyar Nemzeti Bank engedélyének birtokában a Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és az MTB Zrt. meghatározó tulajdonosai a banki részvényeiket a közös holdingtársaságba apportálták. Ezzel Magyarország második legnagyobb bankcsoportja jött létre, amelyben a Magyar Állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. révén 30,35 százalék, az MKB eddigi közvetlen tulajdonosai 31,96 százalék, az MTB eddig közvetlen tulajdonosai pedig 37,69 százalék tulajdonrésszel rendelkeznek.

A pénzügyi holdingtársaság az apportot követően a jövőben prudenciális kontroll és csoportirányítási funkciókat lát el a három bankcsoport felett, valamint megtervezi és levezényli a bankok működését optimalizáló fúziós folyamatot. A részletes fúziós ütemterv és az üzleti stratégia kidolgozására a jövő évben kerül sor.

A Budapest Bank, az MKB és az MTB egyelőre megőrzi önálló jogi státuszát, és külön brand alatt működik a jövőbeni fúziós folyamat megtörténtéig. Az apportot követően azonnal megkezdődik a csoportműködésből eredő szinergiák kiaknázása.

A Magyar Bankholding igazgatósági elnökének feladatait dr. Barna Zsolt, vezérigazgatói feladatait pedig Vida József látja el. Az igazgatóság tagjai továbbá dr. Balog Ádám, dr. Lélfai Koppány, valamint dr. Tajthy Attila.

A menedzsment munkáját – nemzetközi tanácsadó cégek közreműködésével – a három bankból érkező vezetők támogatják, akiket belső pályázaton választottak ki november elején. Dr. Csapó András a jogi és prudenciális kontrollért, Martzy Antal a stratégiai kontrollért, Egerszegi Ádám pedig a fúziós iroda irányításáért felel.

Rajtuk kívül tizenkét vezető alkotja a Magyar Bankholding induló szakértői gárdáját, lefedve a fúziós, a stratégiai, a működési, a technológiai, a jogi, a kockázatkezelési, a HR-, a számviteli, a kontrolling- és a kommunikációs területeket. A szakemberek egyelőre korábbi banki pozícióikat megőrizve látják el új feladataikat.

A kötelező törvényi szabályozással összhangban az apportot követően nyilvános vételi ajánlattételre kerül sor az MKB Nyrt. és a Takarék Jelzálogbank Nyrt. esetében január folyamán.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS