Május 15-től igényelhetőek a Széchenyi Kártya Program új hiteltermékei

2020. 05. 15., 15:30

A hazai kis- és középvállalkozások támogatása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai támogatása mellett 2020. május 15-től igényelhető négy új, speciálisan a válsághelyzetre kialakított Széchenyi Kártya konstrukció.

Az új hitelek célzott módon biztosítják a vállalati működés fenntartásához szükséges forrásokat, segítik a cégek likviditását, munkavállalóik megtartását, lehetővé teszik beruházásaik finanszírozását, továbbá segítenek a veszélyhelyzet lejártát követő időszakra a normál üzletmenet visszaállításában, a működés újraindításában, és a jövőbeli növekedés lehetőségének biztosításában. 

  • A Széchenyi Kártya Folyószámlahitel PLUSZ a napi működési költségekre,
  • a Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel a munkahelyek megőrzésére,
  • a Széchenyi Likviditási Hitel a vállalkozás működtetésére alkalmas forgóeszközhitel beszerzésekre,
  • a Széchenyi Beruházási Hitel PLUSZ a beruházások finanszírozására nyújt lehetőséget. 

A Széchenyi Kártya Program új hitelei

  • 1 millió forinttól, 100 millió forinton keresztül, akár 1 milliárd forint hitelösszegig,
  • gyorsan, a lehető legrövidebb hozzáféréssel,
  • a vállalkozók igényeit és helyzetét alapul véve kialakított igénylési feltételek szerint, 
  • teljes futamidő alatt fix kamattal, a Széchenyi Folyószámlahitel Plusz és Munkahelymegtartó Hitel esetében évi fix 0,1 százalék, a Likviditási Hitel esetében évi fix 0,2 százalék, a  Beruházási Hitel Plusz tekintetében évi fix 0,5 százalékos kamatszinten,
  • a kamatfizetésre a legtöbb hiteltípus esetén 2020. évben türelmi idővel,
  • a forgóeszközhitelek tőketörlesztésére akár 9 havi, míg a beruházási hitelre akár 24 havi türelmi idő is adható,
  • akár ingatlan fedezet nélkül is igényelhetők.

Az új, többlettámogatott Széchenyi Kártya Program hitelkonstrukciók 2020. május 15-tól elérhetők országszerte a Széchenyi Kártya Program eddigi hiteleihez hasonlóan a területi kereskedelmi és iparkamarák, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének és a KAVOSZ Zrt. regisztráló irodáiban. További információk a www.kavosz.hu oldalon érhetők el.

A Széchenyi Kártya Program 4 új hitelkonstrukciója

Széchenyi Kártya Folyószámlahitel PLUSZ

  • Szabad felhasználású 2 éves futamidejű folyószámlahitel.
  • 1 millió forinttól akár maximum 100 millió forint összegben.
  • Évi nettó fix 0,1 százalék kamat.
  • A Széchenyi Munkahelymegtartó Hitellel kombináltan igénybe vehető.  

Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel

  • A munkahelyek megtartását segítő 2 éves futamidejű forgóeszközhitel.
  • 1 millió forinttól akár 750 millió forint összegben, de legfeljebb a vállalkozás 9 havi, a válság által kiemelten érintett ágazatokba tartozó vállalkozások esetén 18 havi bérköltséggel megegyező összegig.
  • Évi nettó fix 0,1 százalék kamat.
  • Türelmi idő a kamatfizetésre 2020. december 31-ig biztosított, a tőke törlesztését a vállalkozásoknak elegendő a 9 havi türelmi időt követően megkezdeniük.

 Széchenyi Likviditási Hitel

  • 3 éves futamidejű, szabad felhasználású (számla nélküli finanszírozással), mindennemű forgóeszköz beszerzésre, egyéb igénybe vett szolgáltatások finanszírozására alkalmas forgóeszközhitel.
  • Akár 250 millió forint összegben.
  • Évi nettó fix 0,2 százalék kamat.
  • Türelmi idő a kamatfizetésre 2020. december 31-ig biztosított, a tőke törlesztését a vállalkozásoknak elegendő a 9 havi türelmi időt követően megkezdeni.  

Széchenyi Beruházási Hitel PLUSZ

  • Maximum 10 éves futamidejű beruházási hitel. Segít a veszélyhelyzet lejártát követő időszakra a normál üzletmenet visszaállításában, a működés újraindításában és a jövőbeli növekedés lehetőségeinek biztosításában (széles körben felhasználható beruházási hitelcélok, illetve hozzá kapcsolódó forgóeszköz beszerzés finanszírozására).
  • 1 milliótól akár 1 milliárd forint összegben.
  • Évi fix nettó 0,5 százalék kamat.
  • Türelmi idő a kamatfizetésre 2020. december 31-ig jár, a tőke törlesztését elegendő a 24 havi türelmi időt követően megkezdeni.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS