Majdnem 4 milliós büntetést kockáztatnak a babaváró hitelesek a kamatemelkedések miatt

2022. 04. 12., 11:33

A kamatemelkedések miatt egyre nagyobb kockázatot kell vállalnia azoknak, akik babaváró hitelt vesznek fel. Ha ugyanis végül nem születik meg a beígért gyermek, akkor a kamattámogatást elvesztő igénylőkre most már akár 3,8 millió forintnál is nagyobb büntetés várhat. A babaváró után ugyan már csökkenőben az érdeklődés, de összességében így is hatalmas összeget vettek fel belőle.

A kamatemelések hatását minden hiteltípusnál érezzük: a piaci lakáshiteleknél szembetűnő a folyamat, közvetve viszont az állami kamattámogatással elérhető kölcsönöknél is tetten érhető a kamatváltozás. A babaváró hitel esetében a referenciakamat emelkedése miatt a kamattámogatás elvesztése esetén az első igénylőkhöz képest közel kétmillió forinttal többet kellene visszafizetni azoknak, akik most adják be az igénylést – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Az április elején közzétett, babaváró hitelre vonatkozó referenciaérték 5,08 százalék volt a márciusi 4,45 százalék után. Ennek hatására a kamattámogatás időszakában az ügyleti kamat 7,79 százalékról 8,60 százalékra emelkedett. Ezzel az értékkel kell számolni akkor, ha valaki nem teljesíti a futamidő első öt évében a gyermekvállalásra vonatkozó feltételt és vissza kell fizetni az ebben az időszakban kapott kamattámogatást.

Az igénylés után kamatmentesen törleszthető a kölcsön, a szerződésbe azonban bekerül az ügyleti kamat is, ami a futamidő első öt évében határozza meg a kamattámogatás összegét. Ez az áprilisi igénylőknek 7,79 százalék a kamattámogatás időszakában, a márciusban közzétett referenciakamat alapján. A májusban szerződőknek viszont már 8,60 százalékkal kell számolniuk.

Emiatt az egy összegben visszafizetendő kamattámogatás összege is emelkedik, ha az első öt évben nem teljesül a gyermekvállalás. A Bank360.hu babaváró hitel kalkulátora szerint az áprilisi igénylőknek egy összegben 3,5 millió forintot kell visszafizetniük, a májusi igénylők viszont már 3,87 millió forintos büntetésre számíthatnak. Az alábbi grafikonon látható, hogy a 2019. júliusi indulás óta jelentősen megemelkedett a büntetés összege. Legjobban azok jártak, akik 2019 végén vették fel a 10 milliós kölcsön, hiszen a referenciamutató akkor töredéke volt a mostaninak.

Az egy összegben visszafizetendő kamattámogatás csak az egyik rossz, ami akkor történik, ha elveszítjük a babaváró támogatást. Ezután még 15 év van hátra a futamidőből, ami alatt szintén büntetőkamattal terhelve kell törleszteni a kölcsön fennmaradó részét. Ez a büntetőkamat azonban még a kamattámogatás ideje alatt számított kamatnál is magasabb 3 százalékkal. Ezt az értéket viszont minden kamatfordulónál újra számítják a bankok.

Ha a jelenlegi referenciakamattal számolunk, akkor a támogatás elvesztése után az ügyleti kamat 10,79 százalékra emelkedne, a kezdeti 46 ezer forintos törlesztőrészlet pedig az ötödik év után több mint 87 ezer forint lenne, tehát jelentős költségnövekedéssel kellene számolni a Bank360.hu szerint.

2022. februárjában összesen 31,09 milliárd forintot vettek fel a fiatal házaspárok a babaváró hitelből, ami valamivel magasabb, mint a januári rekord alacsonynak számító 29,03 milliárd forint. A program indulása óta összesen 1700 milliárd forint fogyott a kölcsönből, ami a teljes lakossági hitelportfólió körülbelül 17 százalékát teszi ki. A fogyasztásihitel-állománynak 2022 elején a 37,6 százalékát adta a kamattámogatott hitel. Az ügyfeleknél lévő babaváró hitel állomány februárban a Magyar Nemzeti Bank statisztikája alapján 1618,5 milliárd forint volt.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS