Bár még mindig vannak 10 százalék feletti lakáshitel ajánlatok a piacon, egyre több banknál kezdődik nyolcassal az ügyleti kamat. Az elmúlt hónapokban általánossá váltak a kamatcsökkentések, és augusztus végén, szeptember elején is ez volt a jellemző. Ezek mértéke jellemzően néhány tized százalék, így az átlagügyfeleknek még várni kell az érezhetően olcsóbb személyi kölcsönökre és jelzáloghitelekre – derül ki a Bank360.hu kamatfigyelőjéből.
A jegybank már negyedik hónapja csökkenti egy százalékponttal csökkentette az irányadó kamatot, amely augusztus végére 14 százalékra mérséklődött a 18 százalékos csúcsról. Ezek a lépések kihatottak hitelek árát meghatározó referenciamutatókra, ezeknek is folyamatosan csökken az értékük.
A 3 havi BUBOR szeptember 1-jén 13,22, a 12 havi BUBOR pedig 12,30 százalékon állt, míg május elején még 16,22 és 14,92 százalékot mutattak. A hosszabb futamidejű és kamatperiódusú lakáshitelek kamatára ható BIRS is csökkent az elmúlt hónapban. Az 5 éves BIRS szeptember elején 7,16 százalékon, a 20 éves pedig 6,71 százalékon állt, szemben a május eleji 8,55-tel és 7,61-gyel.
A nyári hónapokban ennek hatására általánossá vált a bankoknál a személyi kölcsönök és lakáshitelek átárazása. Ez folytatódott szeptember elején és az azt megelőző napokban is. Ahogyan eddig, úgy most is óvatos, néhány tized százalékos csökkentések a jellemzőek, és időnként még egy-egy emelés is előfordul.
A lefelé araszoló kamatok mostanra jellemzővé tették a 9 százalék alatti kamatokat a lakáshiteleknél az átlagos ügyfelek számára. Ők a kölcsön minden költségét beszámító teljes hiteldíj mutatóban (THM) is találkozhatnak már 8-cal kezdődő ajánlatokkal, bár még inkább a 9 feletti THM-ek a jellemzőek.
A bankoknak szükségük is van a vonzóbb ajánlatokra, hiszen a piaci kamatú lakáshitelek nem nagyon fogynak. A személyi kölcsönök drágán is kelendőek, ami magyarázatul szolgál arra, hogy a bankok miért nem lépnek sűrűbben és nagyobbat ezeknek a hiteleknek a kamatcsökkentésében.
A Bank360.hu kamatfigyelőjének összesítése szerint augusztus második felében módosított az Erste Bank a jelzáloghitelek feltételein. Az 5 éves kamatperiódusú hitelek kamatát 0,40 százalékponttal csökkentette, az ennél hosszabb, 10, 15 és 20 éves kamatperiódusú kölcsönökét pedig 0,20 százalékponttal.
Az MBH Bank szintén a jelzáloghitelek kamatából vágott. A 10 éves kamatperiódusú hiteleknél történt módosítás, 0,45, illetve 0,30 százalékpont mértékben.
A CIB Bank szeptembertől csökkentett a jelzáloghitelek kamatlábain. A fix kamatozású, piaci hitelek kamata legalább 150 és 250 ezer forintos nettó jövedelem vállalása esetén 0,25 százalékponttal lett kisebb, 450 ezer forintos jövedelem igazolás mellett pedig 0,35 százalékponttal. A 10 éves kamatperiódusú fogyasztóbarát lakáshitelek kamata 0,05-0,35 százalékponttal mérséklődött az igazolt jövedelem összegétől függően. A lakáshitelek kamata ezzel már jócskán 9 százalék alatt jár a CIB-nél, ahol akár 8,34 százalékos ügyleti kamattal is találhatunk kölcsönt.
A K&H Bank szeptembertől egyedüliként emelte a jelzáloghitelek kamatát. A fix kamatozású kölcsönök kamata 0,39-0,49 százalékponttal emelkedett attól függően, hogy mekkora kölcsönt veszünk fel. Az ügyleti kamat így 10,85 és 10,95 százalék között van a módosított hiteleknél.
Az utóbbi egy-két hétben két bank módosított a személyi kölcsön kamatain. A Raiffeisen Bank augusztus végén nagyot lépett: a kedvezmények nélküli kamatlábat egységesen 2 százalékponttal csökkentette.
Az OTP Bank szeptembertől emelt a minősített fogyasztóbarát személyi kölcsön kamatán, 0,47 százalékpontot. Így az ügyleti kamat 16,99 százalékról ismét 17 százalék fölé kúszott fel, 17,46 százalékra.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.