A vártnál kevesebben kérik rövid, éven belül változó kamatozású jelzáloghitelük hosszú kamatperiódusúra cserélését, vagyis fixesítését az Erste Banknál. A változó kamatozású hitelt törlesztők 14 százaléka tartja kockázatosnak a kölcsönét, míg a fix kamatozású hitelt fizetők körében ez az arány mindössze 2 százalék.
Az Erste Bank tavaly július óta több száz – az MNB fixesítési ajánlásában érintett célcsoportba tartozó – ügyfele hitelét alakította már át, illetve van folyamatban ezen hitelek átalakítása hosszú kamatperiódusú jelzáloghitellé. Amennyiben minden, még folyamatban lévő ügylet lezárul, az azt jelenti, hogy az érintett ügyfelek közel tizede fixesítette hitelét. Ez az arány elmarad az Erste saját korábbi várakozásától, melynek elsődleges oka valószínűleg a kamatstop.
Az intézkedés miatt az érintett ügyfelek egyelőre nem érzékelik, hogy a jelenlegi, jelentősen emelkedő kamatkörnyezet milyen kedvezőtlen hatással van a hitelekre. Az érintett kölcsönök kamata követi a piaci emelkedést és ezzel nő a törlesztőrészlet összege is – mondta el Szabó Alexandra, az Erste Bank lakossági jelzálog és babaváró hitel termékmenedzsment területének vezetője.
Az Erste többször, legutóbb egy idén januárban küldött tájékoztató levélben hívta fel az érintett ügyfelek figyelmét az éven belül változó kamatozás kockázataira és a fixesítésre. Az Ersténél az éven belüli kamatperiódussal rendelkező piaci kamatozású jelzáloghitelek aránya jelenleg mintegy 40 százalék. (Ennek oka elsősorban a korábbi devizahitelek forintosítása, mivel a jogszabály a 3 havi BUBOR-hoz kötötte az átalakított kölcsönök kamatát.)
Ez a szám folyamatosan csökken, köszönhetően a jelenleg forgalmazott hosszú kamatperiódusú és fix kamatozású termékeknek, a fixesítés lehetőségének, és az állomány természetes fogyásának.
Az Erste saját ügyfelei körében készített felmérése szerint a fixesíthető hitelt törlesztők 14 százaléka tartja kockázatosnak a kölcsönét, míg 16 százalék gondolja azt biztonságosnak. Ezzel szemben a fix kamatozású hitelt fizetők körében ez az arány 2, illetve 37 százalék. (Az ügyfelek egy 0-tól 10-ig terjedő skálán értékelhették hitelüket: a 0 és az 1 volt a nagyon kockázatos és kockázatos, míg a 9 és a 10 a biztonságos és a teljesen biztonságos.)
A kiszámítható havi törlesztőrészletet a változó kamatozású hitellel rendelkezők 85 százaléka gondolja fontosnak, míg a kezdetben alacsony törlesztőrészletet 8 százalék. A fix kamatozású hitelt fizetőknél ez az arány 94, illetve 4 százalék – ismertette a felmérés eredményeit Konczér Eszter, az Erste Bank piackutatásért felelős vezetője.
A fix kamatozású hiteleket az összes válaszadó 74 százaléka ismeri, a fixesíthető hitelt törlesztők körében ez az arány csupán 57 százalék. Az érintett ügyfelek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallott a fixesítésről, 24 százalék hallott, de nem ismeri a részleteket, míg 8 százalék nem is hallott erről a lehetőségről. Azok közül, akik ismerik a részleteket, mindössze 36 százalék mondta azt, hogy igénybe venné a fixesítést.
A felmérés szerint jobb pénzügyi egészségnek örvendenek azok, akik fix kamatozású hitelt törlesztenek. Ezen ügyfelek 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljesen jellemző rájuk a havi kiadások összesítése, és 53 százalék látja úgy, hogy egy váratlan kiadást is fedezni tud, míg a fixesíthető hitellel rendelkezők körében ezek az arányok 69, illetve 39 százalék.
A teljes válaszadói körben a hitelüket biztonságban érzők aránya 32 százalék, de a 60 év felettiek gondolják a leginkább úgy, hogy biztonságos a hitelük (42 százalék). Ugyanakkor pont az idősebbek ismerik a legkevésbé a fix kamatozású hiteleket és a törlesztési védelmet, 60, illetve 46 százalék nyilatkozott így, miközben az összes válaszadó körében ez az arány 74 és 56 százalék. A fix kamatozású termékeket a teljes válaszadói körhöz képest jelentősen nagyobb számban ismerik a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők (havi 500 ezer forintot meghaladó jövedelem), a fiatalabb korosztályba tartozók (18-30 és 31-40 évesek), valamint a felsőoktatásban végzettek.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
