Krisán László: példa értékű összefogás a Széchenyi Kártya Programban

Krisán László: példa értékű összefogás a Széchenyi Kártya Programban
2022. 06. 30., 17:43

Júliustól válnak elérhetővé a Széchenyi Kártya Program MAX hitelei és lízingterméke. Az új konstrukciókról, amelyek a korábbiakhoz hasonlóan a területi kereskedelmi és iparkamarák, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Programot koordináló KAVOSZ Zrt. irodáiban lesznek elérhetők, Krisán Lászlót, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

– 2022 júliusa „mérföldkő” lesz a Széchenyi Kártya Program történetében, de korántsem az első.

– A Széchenyi Kártya Program (SZKP) „Kríziskonstrukcióinak” hivatalos története 2020. március 10-én kezdődött, amikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a Kormány kész beavatkozni a COVID okozta sokk miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítése érdekében. Ezen gazdaságpolitikai lépések egyike volt a 0 százalék, vagy ahhoz közeli kamat mellett meghirdetett Széchenyi Kártya Program Plusz, amelynek keretében heteken belül elérhetővé váltak az új termékek, köztük május 1-től az Agrár Széchenyi Kártya Plusz, majd kifejezetten a turisztikai ágazatot segítő Széchenyi Turisztikai Kártya.

2021. júliusában indult el a Széchenyi Kártya Program GO!, amelynek termékei között megjelent a lízing és a mikrohitel is, illetve elérhetővé vált a kisebb benzinkutak működtetőit segítő Széchenyi Benzinkút Kártya is. Időközben lezárult a jegybank gazdaságtörténeti jelentőségű kezdeményezése, a Növekedési Hitelprogram, aminek nyomán az SZKP GO! termékei még nagyobb jelentőségre tettek szert a hazai mikro- és kisvállalkozások körében.

– Mit jelent ez a számok nyelvén?

– Az SZKP keretében az elmúlt két év alatt a mikro-, kis- és középvállalkozások több mint 100 ezer hiteligénylést nyújtottak be, a hitelkérelmek összege pedig elérte a 3600 milliárd forintot. A kérelmek közel háromnegyede sikeres volt, 73 ezer hitelszerződés jött létre, az összérték meghaladja a 2000 milliárd forintot. Összehasonlításképpen: a Program 2002-es indulása óta eltelt két évtizedben 559 ezer befogadott hitelkérelem mellett 390 ezer hitelügylet jött létre, több mint 4600 milliárd forint értékben. Látható tehát, hogy az elmúlt két évben mennyire megnövekedett az igény a kedvezményes finanszírozású hitelek iránt. A kiszámíthatatlan helyzet – a háború, az egyre magasabb infláció – magyarázza a folyószámlahitelek iránti megugrott keresletet is: míg „békeidőben” hetente 1000–1100 igénylés érkezett, addig az elmúlt hónapban a hitelkérelmek heti átlagos darabszáma meghaladta a 3500-at!

– Milyen előkészítési munka előzte meg az SZKP MAX termékeinek bevezetését?

– Folyamatosan egyeztettünk és egyeztetünk a hazai vállalkozásokkal, kissé patetikusan, de azt mondanám: a KAVOSZ a hazai kkv-szféra ütőerén tartja a kezét. A javaslatokat továbbítottuk a kormány felé, a konstrukciók az ezt követő egyeztetéseken nyerték el „végső formájukat”. A Program hiteleihez a vállalkozások hiteldíjait mérséklő kamat-, a kezelési költség- és a kezességi díjtámogatást a kormány biztosítja.

– Milyen újdonságok lesznek a júliustól elérhető konstrukciók között?

– Termékeink továbbra is a valós igényekre válaszolnak, emellett a racionalizálás szempontjait is figyelembe vettük, így több alkártya beolvad majd az „anyatermékbe” – a hitelfelvevők ezekben az esetekben csupán a hitelcélok körének bővülését érzékelik. Az új konstrukciók közül kiemelném a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX-on belül igényelhető Széchenyi Energiakártyát, amelynek fix kamata mindössze évi 1 százalék. Ez rászorultsági alapon vehető igénybe, igazolni kell, hogy a hitelt felvevő vállalkozás költségei között az energiaköltség nagy súllyal szerepel és azokban érdemi költségnövekedés is történt a közelmúltban.

– A Széchenyi Kártya MAX 3 éves futamideje „barátságosnak” tűnik…

– A futamidő a napi működési költségek biztosítását segítő Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX esetén 3 évre emelkedett (a korábbi 2 évről), és nőtt az igényelhető hitelösszeg is, 100 millióról 250 millió forintra – amelyhez a vállalkozások évi fix 3,5 százalékos kamat mellett juthatnak hozzá. Szintén három éves futamidőre, 3,5 százalékos fix éves kamat mellett igényelhető a Széchenyi Likviditási Hitel MAX is, amely a vállalkozások forgóeszköz beszerzéseihez nyújt érdemi segítséget. A Széchenyi Beruházási Hitel MAX esetében a futamidő nem változott – továbbra is akár 10 év –, a hitelcélok azonban bővültek, a konstrukció a klasszikus beruházási célok mellett hitelkiváltásra, üzletrészvásárlásra, és agrár célú beruházások megvalósítására is igénybe vehető. A hitel kamata évi fix 1,5 százalék, de az energiahatékonyság-javítást és technológiaváltást segítő hitelek esetén ennél is alacsonyabb, mindössze 0,5 százalék. Régi-új elem a Széchenyi Mikrohitel MAX is, amelyet a legkisebb – akár kezdő – mikro- és kisvállalkozások vehetnek igénybe, évi fix 1 százalék kamat mellet, maximum 10 éves futamidőre. A pénzügyi lízingügyletek finanszírozásáraSzéchenyi Lízing MAX vehető igénybe, akár 10 éves futamidőre, évi fix 3,5 százalék kamat mellett.

– A körülmények változását mutatja, hogy míg 2021 tavaszán a vállalati forinthitelek átlagos kamatlábai 2–3 százalék körül mozogtak, ma már a 3,5 százalék is „extrém alacsony”.

– Napjainkban egy vállalkozás támogatás nélkül már nem talál hitelt 10 százalék alatt, az SZKP MAX  hitelkonstrukcióinak kamata pedig nem csupán alacsony, de a teljes futamidő alatt változatlan, a költségek így kiszámíthatóak. Sok vállalkozót ismerek, aki élete egyik legjobb pénzügyi döntésének tartja, hogy 2021 tavaszán gyakorlatilag kamatmentesen vett fel hitelt az SZKP keretében. A pénzügyi biztonság, amit egy ilyen „puffer” jelent, nem kerül sokba, ugyanakkor – bizonyos értelemben – „megfizethetetlen”. Mindehhez vegyük figyelembe azt is, hogy a vállalati hitelállomány Magyarországon még mindig jóval elmarad az uniós átlagtól, nem jelent tehát extra kockázatot, ha a vállalkozások egy részét biztonsági megfontolások is motiválják, amikor a hitelfelvétel mellett döntenek.

– Amire persze a bankoknak is rá kell bólintaniuk, amelyek a világon szinte mindenütt a feltételek szigorítását helyezték kilátásba.

– A pénzintézetek visszafogottsága érthető, a helyzet – korábban a járvány, most döntően a háború miatt – valóban kiszámíthatatlan, nem túlzás azt mondani, hogy a szemünk előtt új gazdasági világrend formálódik. Ilyenkor valóban elkél az óvatosság, helye van a körültekintésnek. Az SZKP konstrukciói mögött azonban ott van az állami garancia, ami jelentősen csökkenti a finanszírozó partner bankok és pénzügyi vállalkozások kockázatait. Számomra különösen megnyugtató, hogy valamennyi, a Széchenyi Kártya Programban részt vevő szervezet – a kormány, a pénzügyi intézmények, a garantőrintézmények és az érdekképviseletek – vállvetve támogatják a vállalkozásokat. A 20 éve működő Széchenyi Kártya Program kitűnő példája a különböző területen működő szervezetek  példaértékű összefogásának, amely a Program eredményességének egyik fő pillére és záloga is egyben.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS