Az energiaárak csökkenése időt ad a vállalkozásoknak arra, hogy ne esztelen, túlárazott, rohamtempóban lezavart energetikai beruházásokban, hanem észszerű, tudatos tervezés mellett végrehajtott innovatív és fenntartható fejlesztéseket valósítsanak meg – mondta az Indexnek adott interjújában Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
A gazdasági trendek változását a vállalkozások szinte azonnal megérzik, és reakcióik mindig lakmuszpapírként rajzolják körül a valós folyamatokat. A múlt év őszi első energiapánik után mostanra újra érzékelhetővé kezd válni a fejlesztésekben való gondolkodás – mondta az Indexnek Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
A hazai vállalkozások reálisan látják saját helyzetüket, folyamatosan alkalmazkodnak a válságok okozta hullámokhoz, igyekeznek azokat jól kezelni vagy akár csak „kiülni” – mondta Krisán László, hozzátéve: ehhez illeszkedik a KAVOSZ feladata is: a vállalkozói problémák, igények feltárása, ahhoz társuló helyes helyzetfelismerés és a problémákat kezelni tudó támogatott hitelek létrehozása és azok biztosítása. „Nekünk az a feladatunk, hogy a valós vállalkozói igényekhez illeszkedő hiteleket nyújtsunk. Az elmúlt hónapok egyik nagy felismerésének tartom azt, hogy a válságot sem egy szereplő idézte elő, viszont akkor annak a terhét sem lehet egyetlen szereplőnek a nyakába varrni. Minden szereplő közös feladata a helyzet megoldása, úgy a kormányzat, mint a piaci szereplők, de a munkáltatók és a munkavállalóké is.”
A KAVOSZ vezérigazgatója szerint helyes célkitűzés az infláció letörése, de ennek nem lehet ára a hitelezés leállítása. „Gazdasági növekedést nem lehet a vállalkozások működését ellehetetlenítő, kigazdálkodhatatlan kamatszintek mellett beindítani. A 20 százalék az betonfal és kész. Sokat dolgoztunk a szakpolitikával az elmúlt hosszú időszakban azon, hogy a legek hiteleit tudjuk biztosítani a Széchenyi Kártya Programmal a vállalkozásoknak. A legolcsóbbat, legvállalkozószerűbbet, a legkisebb adminisztrációval a legtöbb hitelcél mellett. Az őrült magas piaci kamatszintet az állami kamattámogatás tudja minimalizálni, a bankok félelmeit pedig a garancia tudja feloldani.”
A Széchenyi Kártya Programban tavaly 3000 milliárd forintnyi hiteligényt nyújtottak be a KAVOSZ-hoz, amiből 1800 milliárd forintnyi hitel jóváhagyása meg is történt és ezzel 55 000 vállalkozás jutott forráshoz. A tavaly ősszel indított, immár az új kihívásokra is megoldásokat nyújtó Széchenyi Kártya Program MAX hitelekre pedig három hónap alatt 26 ezer igénylés érkezett, amiből 16 ezer szerződést banki jóváhagyása mellett, amivel az 1000 milliárd forintos hiteligényből 520 milliárd forint már a hazai vállalkozókat segíti. A válságok sajátja, hogy a cégek először mindennapi működésüket, folyamatos likviditást igyekeznek biztosítani. A Covid elején és a háború kitörése, illetve az energiahelyzet fokozódása során a hiteligények 85-90 százaléka a likviditást biztosító hitelcélokra, a folyószámla- és forgóeszköz típusú hitelekre érkezett be. Nyugodtabb helyzet és tisztuló jövőkép esetén pedig a beruházási hitelek iránti kereslet erősödik fel – magyarázta Krisán László.
„A Széchenyi Kártya Program MAX+ hiteleinek pont az a célja, hogy mind a beruházási, mind a likviditáshiteleink is egységesen a legjobb feltételekkel kerüljenek a vállalkozásokhoz éves 5 százalékos a teljes futamidő alatt érvényes fix nettó kamaton. Kifejezetten fontos, hogy akár félévente meg tudjuk újítani, frissítsük a hiteleinket. Ami persze óriási többletmunkát és komoly feladatot ró a bonyolításában résztvevőkre: a gazdaságfejlesztési tárcára, mint szakpolitikára, a KAVOSZ-ra, mint szakmai felelősre, a kamara és a VOSZ országos hálózatára, a hazai hitelintézetekre és a garancia nyújtó intézményekre is, de alapvető cél a valós gazdasági történésekre valós időben gyorsreagálású válaszokat adni.”
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
