Közel 40 ezren választották a fogyasztóbarát személyi hitelt

2022. 06. 28., 13:27

Már közel 40 ezer ügyfél kötött fogyasztóbarát személyi hitelszerződést (MSZH), az új értékesítések volumenének negyede ehhez a konstrukcióhoz kötődik. Az MSZH hiteldíja átlagosan 1,3 százalékponttal olcsóbb az egyéb piaci termékeknél, s az ügyfelek hosszabb futamidőre, nagyobb kölcsönösszeggel veszik igénybe. A jegybanki vizsgálatok szerint a fogyasztóbarát személyi hitelek döntő részét szabályosan, a pályázati kiírásnak megfelelően kínálják a bankok.

Idén április végéig közel 40 ezer fogyasztó vett fel Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelt (MSZH), amelynek folyósított állománya megközelítette a 140 milliárd forintot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az egyéb személyi kölcsönök átlagos 14,5 százalékos teljes hiteldíjmutatójával (THM) szemben az MSZH-konstrukciók jóval olcsóbban, mindössze 13,1 százalékos hiteldíjjal érhetők el.

A fogyasztói bizalmat jelzi, hogy utóbbi konstrukciót átlagosan négy hónappal hosszabb futamidőre (6,7 év), illetve a piaci konstrukciókhoz képest közel dupla hitelösszeggel (4,1 millió forint) igénylik az érintett ügyfelek. A 2021 elejétől elérhető MSZH-termékeket immár hat bank, illetve banki fióktelep kínálja, s az újonnan kihelyezett személyi kölcsönök negyede (egyes piaci szereplőknél viszont akár 35-45 százaléka) ilyen konstrukció.

Az MNB honlapján elérhető Összehasonlító oldalon az ajánlat kiválasztása után az ügyfelek egy kattintással érhetik el az ajánlatot adó pénzügyi intézmények saját hiteligénylési oldalát, amelyre automatikusan átkerülnek az addig megadott ügyféladatok az MNB kalkulátorából. Nincs szükség tehát azok ismételt begépelésére, ami komfortosabbá teszi az online igénylést.

A konstrukciót kínáló pénzügyi intézményeknek 2021. júliustól minden hitelfelvevőnek teljesen online – s így olcsóbb, gyorsabb – hitelfelvétel lehetőséget kell biztosítani. A kölcsönt így díjmentesen, a befogadás utáni 2 munkanapon belül folyósítania kell a hitelfelvevőnek. Idén áprilisra immár a folyósított minősített ügyletek 38 százalékát online igényelték. A pozitív hitelbírálatot követően az online nyújtott hiteleknél a szerződéskötés, folyósítás jellemzően azonnal lehetővé válik.

Az MSZH-konstrukció könnyen áttekinthető feltételeket, egyszerű, jól összehasonlítható, kedvező árazású és gyors ügyintézést lehetővé tevő értékajánlatot kínál a fogyasztóknak. E hitelek szabad felhasználásúak, valamint hitelkiváltásra is felhasználhatók, s csak fix kamatozással, egyenlő havi törlesztőrészletekkel igényelhetők. Így az ügyfelek törlesztőrészlete a változó gazdasági környezetben sem emelkedik.

Az MNB folyamatosan figyelemmel kíséri a minősítésnek való megfelelést. Rendszeresen felülvizsgálja és fejleszti a keretrendszert is, segítve ezzel a fogyasztók számára közvetített ajánlat folyamatos javítását is. A jegybank MSZH-ellenőrzések során mintegy 50 ezer hitelkérelem (ebből több mint 30 ezer jóváhagyott és folyósított hitelügylet) Pályázati kiírásnak megfelelő kezelését vizsgálta.

A jegybank többek között szúrópróbaszerűen kiválasztott ügyleteknél tekintette át az ajánlatadásra, folyósítási határidőre, kamatmaximumra vonatkozó előírások teljesítését, sőt a meghiúsult ügyletek kezelését is. Vizsgálta, hogy a hitelezők betartják-e az előtörlesztési díjra vonatkozó maximumkorlátot, azt, hogy módosítottak-e a szerződési feltételeket tartalmazó dokumentumokon (s e dokumentumok is megfelelnek-e a Pályázati kiírásnak).

Az MNB alapvetően nem tárt fel rendszerszintű problémákat. A megállapított hiányosságok a folyósított ügyletek csekély számát érintették, s jellemzően egyedi ügyintézői hibákkal, mulasztásokkal magyarázhatók. A jegybank minden esetben felszólította a hitelnyújtó intézményeket a feltárt hibák kijavítására, szükség esetén utólagos beszámolási kötelezettséget (egyes esetekben visszatérítési kötelezettséget) írt elő.

Az MNB továbbra is kiemelt figyelmet fordít a minősítési keretrendszer folyamatos fejlesztésére. A jelenleg tervezett módosítás fókuszában – a jegybank zöld céljaival összhangban – a klímavédelmi szempontokat is figyelembe vevő minősített személyi hitel áll – olvasható a jegybank közleményében.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS