Komoly forrásbevonási lehetőség előtt a hazai vállalatok

Globálisan a 2008-as válság előtti évhez képest is megduplázódott a vállalatok kötvényállománya, meghaladta a 14 ezer milliárd dollárt. A válság előtt évente 260 milliárd dollár körül, a válság után 800 milliárd dollár körül alakult a vállalatok éves nettó kötvénykibocsátása.

2018-ban a kibocsátás mértékét a GDP százalékában mérve jelentősnek mondható Franciaországban (30 százalék), Svédországban és Nagy-Brittaniában (20 százalék), a feltörekvő országok közül pedig főként Kínában (25 százalék). A kelet-közép európai országok tekintetében 10 százalékos szintet látni, ehhez a szinthez képest is elmarad Magyarország a maga 1,6 százalékos kibocsátási mértékével.

A nyugati országokban tapasztalható fellendülés elsősorban a jegybanki programoknak köszönhető: az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of England is indított kötvénykibocsátási programot, amelyek céljai a mennyiségi lazítás, a vállalatok finanszírozási költségeinek csökkentése, a kibocsátások ösztönzése és a korábbi eszközvásárlási program kiterjesztése voltak. Mindkét program igen sikeres volt, hatásukra a vállalati kötvények felára jelentősen csökkent a bejelentés után, a nettó kibocsátás dinamikusan emelkedett, Angliában pedig a fontban denominált kötvények kibocsátása szignifikánsan nőtt.

Magyarországon is átrendeződésre van szükség

A kötvényállomány Csehországban és Lengyelországban is meghaladja a GDP 5 százalékát Magyarországon viszont mindössze 1,6 százalék. Az MNB a válság után először a vállalati forrásbevonásban domináns szerepet betöltő banki hitelcsatornát állította helyre többek között a Növekedési Hitelprogrammal, amely hozzájárult a vállalati szektor hitelállományának jelentős bővüléséhez: 2018-ban közel 12 százalék volt a kkv-k hitelállományának éves növekedési üteme.

A hitelezési fordulattal ellentétben a finanszírozás diverzifikációja egyelőre nem valósult meg. A kkv-k hitelállománya nőtt, de jelenleg túlzottan a bankokra támaszkodik, a kötvényállomány alacsony mértékéhez képest a bankhitelállomány a GDP 17,6 százalékát teszi ki. A magyar vállalati kötvénypiac likviditása jelenleg alacsony: a nem pénzügyi vállalatok kötvényállománya 620 milliárd forint, a tőzsdére bevezetett mennyiség pedig mindössze 21 milliárd forint, amely 8 kibocsátó kötvényei között oszlik meg. A cseh vagy lengyel GDP arányos szint eléréséhez 1800-2600 milliárd forinttal kellene emelkednie az állománynak hazánkban.

Miért jó a vállalatoknak a kötvény?

Egy megfelelően likvid és fejlett kötvénypiac a pénzügyi stabilitást növelheti. Ezen kívül, a bankhitelekkel szemben versenyt támaszt, így egészségesebb forrásbevonási szerkezetet idéz elő, és a vállalatok forrásköltségeinek csökkenését eredményezheti.

„Annak ellenére, hogy Magyarországon ez a forrásbevonási lehetőség kevésbé ismert és elterjedt, egy társaság számára előnyt jelent a kötvénykibocsátás, mert hosszú lejáratú, a futamidő végén egy összegben törleszthető, a hitelnél esetenként szabadabban felhasználható és feltételei rugalmasan alakíthatók versenyképes árazás mellett. A Magyar Nemzeti Bank a kibocsátó cég kötvénysorozatának akár 70 százalékát is felvásárolhatja, de egy vállalatcsoporttal szembeni kitettsége legfeljebb 20 milliárd forint lehet. A társaság legfeljebb 10 éves futamidőre kaphatja a forrást, meghatározott célú felhasználásra, ami azonban sokféle lehet: hitelkiváltás, befektetés, pénzügyi tartalék képzése vagy akár megtakarítás is” – mondta dr. Erdős Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.

A minősítés a cégeket is erősíti

Az NKP keretein belül a sikeres kötvénykibocsátás előtt egy társaságnak számos üzleti és jogi kritériumnak meg kell felelnie és át kell esnie egy komplex hitelminősítésen is. Ennek a hitelminősítésnek a költségét a kijelölt rating ügynökségek esetén az MNB állja, az üzleti- és pénzügyi  kockázati profil szempontjai pedig nagyából ugyanazok, mint a banki hiteleknél. Az NKP-ban való részvétel feltétele B+ vagy annál jobb minősítés elérése.

„A hitelminősítés során a vállalatok részletes elemzés alá kerülnek, amely kiterjed a múltbeli teljesítményre, de legalább ilyen fontos a jövőbeli üzleti és pénzügyi várakozások megalapozottságának vizsgálata. A minősítési folyamat fontos eleme, amikor a vállalat menedzsmentje prezentálja a cég működését, piaci helyzetét, a jövőbeli terveket. A hitelminősítőnek a személyes találkozó során van lehetősége meggyőződni arról, hogy a cég vezetése megfelelő kompetenciákkal bír a stratégiai célok eléréséhez, és az üzleti tervek mögöttes feltételezései megalapozottak. Mivel a legtöbb vállalatnak újdonság a magyar piacon egy hitelminősítővel történő együttműködés, a zökkenőmentes folyamat érdekében érdemes a hitelminősítésre való felkészüléshez  szakmai segítséget igénybe venni. A cégeknél általában korlátozott  erőforrás áll rendelkezésre egy ilyen folyamat lebonyolításához, ezért egy professzionális tanácsadó bevonása a folyamat menedzsmentbe, a finanszírozási struktúra összeállításába, a pénzügyi tervezési modell elkészítésébe, és általában a megfelelő minőségű és tartalmú információk,  illetve dokumentáció összeállításába valós hozzáadott értékkel bír” – hangsúlyozta Pósfay László, a Deloitte tanácsadási osztályának szenior menedzsere.

A minősítés eredményeként a kibocsátóra és a kibocsátandó kötvényre is készül minősítés (rating). A kötvény megfelelő ratingje védelmet nyújt a befektetőknek és a hitelezőknek a megtérülésre vonatkozóan, míg a minősítés szigorú feltételei a kibocsátót is erősítik. A hitelminősítés évente felülvizsgálatra kerül a rating ügynökség által. Május elején megnyílt az NKP regisztrációs felülete, ahol eddig már közel 100 vállalat regisztrált, közülük tíznél már elindult a hitelminősítés folyamata is. A program elsődlegesen az intézményi befektetőket szeretné elérni, a lakossági befektetők sincsenek kizárva, de arányuk korlátozva van.