Komoly forrásbevonási lehetőség előtt a hazai vállalatok

2019. 06. 21., 13:00

Globálisan megnőtt a vállalati kötvénypiac jelentősége, a nettó kibocsátás mértékében és a kibocsátó vállalatok számában is. Itthon is teljesen átalakíthatja a cégek forrásbevonási szerkezetét a Magyar Nemzeti Bank 2019. július 1-jén induló Növekedési Kötvényprogramja (NKP), amely nagy összegű és hosszútávú forrást jelent a kibocsátó társaságoknak.

Globálisan a 2008-as válság előtti évhez képest is megduplázódott a vállalatok kötvényállománya, meghaladta a 14 ezer milliárd dollárt. A válság előtt évente 260 milliárd dollár körül, a válság után 800 milliárd dollár körül alakult a vállalatok éves nettó kötvénykibocsátása.

2018-ban a kibocsátás mértékét a GDP százalékában mérve jelentősnek mondható Franciaországban (30 százalék), Svédországban és Nagy-Brittaniában (20 százalék), a feltörekvő országok közül pedig főként Kínában (25 százalék). A kelet-közép európai országok tekintetében 10 százalékos szintet látni, ehhez a szinthez képest is elmarad Magyarország a maga 1,6 százalékos kibocsátási mértékével.

A nyugati országokban tapasztalható fellendülés elsősorban a jegybanki programoknak köszönhető: az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of England is indított kötvénykibocsátási programot, amelyek céljai a mennyiségi lazítás, a vállalatok finanszírozási költségeinek csökkentése, a kibocsátások ösztönzése és a korábbi eszközvásárlási program kiterjesztése voltak. Mindkét program igen sikeres volt, hatásukra a vállalati kötvények felára jelentősen csökkent a bejelentés után, a nettó kibocsátás dinamikusan emelkedett, Angliában pedig a fontban denominált kötvények kibocsátása szignifikánsan nőtt.

Magyarországon is átrendeződésre van szükség

A kötvényállomány Csehországban és Lengyelországban is meghaladja a GDP 5 százalékát Magyarországon viszont mindössze 1,6 százalék. Az MNB a válság után először a vállalati forrásbevonásban domináns szerepet betöltő banki hitelcsatornát állította helyre többek között a Növekedési Hitelprogrammal, amely hozzájárult a vállalati szektor hitelállományának jelentős bővüléséhez: 2018-ban közel 12 százalék volt a kkv-k hitelállományának éves növekedési üteme.

A hitelezési fordulattal ellentétben a finanszírozás diverzifikációja egyelőre nem valósult meg. A kkv-k hitelállománya nőtt, de jelenleg túlzottan a bankokra támaszkodik, a kötvényállomány alacsony mértékéhez képest a bankhitelállomány a GDP 17,6 százalékát teszi ki. A magyar vállalati kötvénypiac likviditása jelenleg alacsony: a nem pénzügyi vállalatok kötvényállománya 620 milliárd forint, a tőzsdére bevezetett mennyiség pedig mindössze 21 milliárd forint, amely 8 kibocsátó kötvényei között oszlik meg. A cseh vagy lengyel GDP arányos szint eléréséhez 1800-2600 milliárd forinttal kellene emelkednie az állománynak hazánkban.

Miért jó a vállalatoknak a kötvény?

Egy megfelelően likvid és fejlett kötvénypiac a pénzügyi stabilitást növelheti. Ezen kívül, a bankhitelekkel szemben versenyt támaszt, így egészségesebb forrásbevonási szerkezetet idéz elő, és a vállalatok forrásköltségeinek csökkenését eredményezheti.

„Annak ellenére, hogy Magyarországon ez a forrásbevonási lehetőség kevésbé ismert és elterjedt, egy társaság számára előnyt jelent a kötvénykibocsátás, mert hosszú lejáratú, a futamidő végén egy összegben törleszthető, a hitelnél esetenként szabadabban felhasználható és feltételei rugalmasan alakíthatók versenyképes árazás mellett. A Magyar Nemzeti Bank a kibocsátó cég kötvénysorozatának akár 70 százalékát is felvásárolhatja, de egy vállalatcsoporttal szembeni kitettsége legfeljebb 20 milliárd forint lehet. A társaság legfeljebb 10 éves futamidőre kaphatja a forrást, meghatározott célú felhasználásra, ami azonban sokféle lehet: hitelkiváltás, befektetés, pénzügyi tartalék képzése vagy akár megtakarítás is” – mondta dr. Erdős Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.

A minősítés a cégeket is erősíti

Az NKP keretein belül a sikeres kötvénykibocsátás előtt egy társaságnak számos üzleti és jogi kritériumnak meg kell felelnie és át kell esnie egy komplex hitelminősítésen is. Ennek a hitelminősítésnek a költségét a kijelölt rating ügynökségek esetén az MNB állja, az üzleti- és pénzügyi  kockázati profil szempontjai pedig nagyából ugyanazok, mint a banki hiteleknél. Az NKP-ban való részvétel feltétele B+ vagy annál jobb minősítés elérése.

„A hitelminősítés során a vállalatok részletes elemzés alá kerülnek, amely kiterjed a múltbeli teljesítményre, de legalább ilyen fontos a jövőbeli üzleti és pénzügyi várakozások megalapozottságának vizsgálata. A minősítési folyamat fontos eleme, amikor a vállalat menedzsmentje prezentálja a cég működését, piaci helyzetét, a jövőbeli terveket. A hitelminősítőnek a személyes találkozó során van lehetősége meggyőződni arról, hogy a cég vezetése megfelelő kompetenciákkal bír a stratégiai célok eléréséhez, és az üzleti tervek mögöttes feltételezései megalapozottak. Mivel a legtöbb vállalatnak újdonság a magyar piacon egy hitelminősítővel történő együttműködés, a zökkenőmentes folyamat érdekében érdemes a hitelminősítésre való felkészüléshez  szakmai segítséget igénybe venni. A cégeknél általában korlátozott  erőforrás áll rendelkezésre egy ilyen folyamat lebonyolításához, ezért egy professzionális tanácsadó bevonása a folyamat menedzsmentbe, a finanszírozási struktúra összeállításába, a pénzügyi tervezési modell elkészítésébe, és általában a megfelelő minőségű és tartalmú információk,  illetve dokumentáció összeállításába valós hozzáadott értékkel bír” – hangsúlyozta Pósfay László, a Deloitte tanácsadási osztályának szenior menedzsere.

A minősítés eredményeként a kibocsátóra és a kibocsátandó kötvényre is készül minősítés (rating). A kötvény megfelelő ratingje védelmet nyújt a befektetőknek és a hitelezőknek a megtérülésre vonatkozóan, míg a minősítés szigorú feltételei a kibocsátót is erősítik. A hitelminősítés évente felülvizsgálatra kerül a rating ügynökség által. Május elején megnyílt az NKP regisztrációs felülete, ahol eddig már közel 100 vállalat regisztrált, közülük tíznél már elindult a hitelminősítés folyamata is. A program elsődlegesen az intézményi befektetőket szeretné elérni, a lakossági befektetők sincsenek kizárva, de arányuk korlátozva van.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS