Kivárnak a bankok, kifulladt a nagyon lanyha kamatcsökkentés

2023. 04. 04., 11:13

Az elmúlt hónapok óvatos, de egyértelmű kamatcsökkentései szinte teljesen leálltak áprilisra a bankoknál. Akadt még ugyan olyan nagybank, amelyik olcsóbbá tette a lakáshiteleit, de a többiek inkább emeltek a jelzálog- és személyi kölcsöneiknél, vagy kivártak a változtatással – derül ki a Bank360.hu összesítéséből. Nagyobb kamatmozgásokat a jegybanki szigor enyhülése hozhat, arra azonban még akár hónapokat is várni kell.

Továbbra sem juthatnak olcsóbb hitelhez azok, akik a magas kamatok miatt halasztották az igénylést az elmúlt hónapokban. A lakossági hitelkamatok ugyanis megrekedtek a tavaly őszi csúcshoz közeli szinten. A drága kölcsönök után jelenleg a lakosság sem kapkod, és nem is várható számottevő változás addig, amíg a jegybank magasan tartja az irányadó kamatszinteket.

A kölcsönök ügyleti kamatát meghatározó referenciamutatók a tavaly őszi csúcshoz képest csökkentek valamelyest, de továbbra sem akkora mértékben, hogy a hitelkamatok általános csökkenésnek induljanak. A BUBOR az elmúlt egy hónapban szinte egyáltalán nem változott, és a hosszabb kamatperiódusú hitelek kamatát meghatározó BIRS is csak benézni tudott 8 százalék alá, tartósan ott maradni nem.

Az év első hónapjaiban érezhető volt a bankoknál egy enyhébb kamatkorrekció, inkább a csökkentés volt, jellemző, azonban a március végi április eleji változtatásokat látva ez nem folytatódott. A lakáshitelek iránt tartós az ügyfelek érdektelensége, amin kisebb kamatcsökkentések aligha segítenének, a személyi kölcsönöket pedig még annak ellenére is egész szépen viszik, hogy nagyon drágák.

Hogyan változtak a hitelkamatok?

A Bank360.hu összesítése szerint április elején a nagybankok közül egyedüliként a K&H Bank csökkentett a jelzáloghitelek kamatain, általánosan fél százalékponttal. Ugyanezt megtették március közepén is, vagyis fél hónapon belül kétszer is vágtak a kamatokon.

Emelt viszont a CIB Bank a szabad felhasználású jelzáloghitelek kamatain. A változás érintett több kamatperiódust is, az alábbiak szerint:

  • a futamidő végéig fix kamatozású hitelek kamata 1,14-2,14 százalékponttal,
  • az 5 éves kamatperiódusú hitelek kamata 0,54-0,91 százalékponttal,
  • a 10 éves kamatperiódusú hitelek kamata 0,7-1,87 százalékponttal emelkedett.

Az ügyleti kamat így a CIB Bank jelzáloghiteleknél 9,69 és 12,22 százalék között van.

Emellett az Oberbank emelte még március közepén a jelzáloghitelek kamatát kisebb mértékben, 0,29-0,35 százalékponttal. Az ügyleti kamat így 10,45 és 13,65 százalék között alakul, attól függően, hogy milyen célra és milyen hosszú futamidővel vesszük fel a kölcsönt.

A személyi kölcsönök két nagybanknál drágultak. Az UniCredit Bank 0,10-1,22 százalékponttal emelte a kamatot, így az ügyleti kamat 12,44-17,20 százalék között alakul, a felvett hitelösszegtől, illetve a havonta vállalt jóváírástól függően.

Április elején az Erste Bank drágított a minősített fogyasztóbarát személyi hiteleken, 1,29-1,42 százalékpont mértékben. Így ez a kölcsön 18,67 százalékos ügyleti kamat alatt már nem elérhető, rövidebb futamidővel történő igénylés esetén pedig akár 19,55 százalék is lehet a kamat mértéke.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS